Földrengésekről is beszámolnak egy 500 éves azték kódex piktogramjai
2021. augusztus 30. 17:50 Múlt-kor
Egy 16. századi azték kézirat a legkorábbi ismert írott forrás, amely az amerikai kontinens földmozgásairól számol be – állítják mexikói tudósok. A Codex Telleriano-Remensis néven ismert, a spanyol hódítás táján európai papírra vetett kézirat 12 földrengést emel ki, amelyek 1460 és 1542 között történtek, és a spanyol hódítás előtti, piktogramos azték írásmóddal számol be róluk.
Korábban
A földmozgások emlékei
A felfedezésről Gerardo Suárez, a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem kutatója és Virginia García-Acosta, a Szociálantropológiai Kutatások és Felsőbb Tanulmányok Központjának szakértője számolt be a Seismological Research Letters című szeizmológiai szakfolyóiratban. A páros a korábbiakban is részletekbe menően tanulmányozta a Mexikó történelmi múltjában előfordult nagyszabású földmozgásokat, illetve kereste azok nyomait, amelyekről eddig hiányosak a tudomány ismeretei.
Mint a kutatók megjegyezték, a piktogramok sajnos nem szolgálnak részletes adatokkal az események helyéről, súlyosságáról, illetve az általuk okozott kárról, azonban a spanyol hódítást követően keletkezett más, krónikaszerű kéziratokkal együtt kiterjesztik Mexikó írott szeizmológiai történetét egészen a 15. századba.
„Két okból nem meglepő, hogy léteznek prehispán feljegyzések, amelyek földrengésekről számolnak be: a földrengések gyakoriak ebben az országban, és emellett fontos jelentéssel is bírtak a mai Mexikó eredeti lakosainak kozmológiai világképében” – mondta el Suárez.
A mezoamerikai civilizációk ciklikusnak tartották a világegyetem történetét, az egymás utáni korokat, avagy „Napokat” áradások, szélviharok, tűzvészek és egyéb természeti katasztrófák pusztították el, mielőtt egy új Nap születésével egy újabb kor vette kezdetét. E nézetrendszer szerint a jelenlegi, ötödik Napot földrengések fogják elpusztítani.
Suárez és García-Acosta az óriási pusztítással járó, Richter-skála szerinti 8,0-s erősségű 1985-ös mexikóvárosi földrengést követően kezdtek el a történelmi földmozgásos kataklizmákkal foglalkozni. 1996-ban jelent meg összefoglaló művük Földrengések a mexikói történelemben címmel.
„Eddig azonban nem birkóztunk meg a földrengések piktográfiai ábrázolásaival” – mondta el Suárez. „Nemrégiben kezdtünk bele e piktográfiai ábrázolás, illetve más, közvetlenül a spanyol hódítás után írt szövegek részletesebb tanulmányozásába.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap