Boleyn Anna sem szült férfiutódot VIII. Henriknek, „bűnéért” halállal fizetett

Boleyn Anna

Boleyn Anna VIII. Henrik angol király első feleségének, Aragóniai Katalin udvarhölgyeként kezdte karrierjét. A nem éppen monogám természetéről híres Henrik hamar felfigyelt a sötét hajú, szellemes és művelt nőre, és viszonyt kezdett vele.

Anna talán soha sem léphetett volna ki a szerető státuszból, ha Henriknek elege nem lesz abból, hogy felesége, Aragóniai Katalin, aki ugyan hétszer is teherbe esett, képtelen volt fiúgyermekkel megajándékozni őt.

Katalin egy leánynak adott életet, ám ezzel egyáltalán nem nyűgözte le Henriket, akinek – a királynő szerencsétlenségére – rögeszméjévé vált a fiúutód, és eget-földet megmozgatott, hogy feleségét lecserélve, egy új asszonnyal az oldalán végre megvalósuljon az álma.

VII. Kelemen pápa azonban nem fogadta el Henrik válásról szőtt elképzeléseit, így az angol uralkodó radikális lépésre szánta el magát: szakított a katolikus egyházzal és létrehozta saját anglikán egyházát, amelynek fejévé saját magát tette.

Aragóniai Katalinnak így el kellett hagynia az udvart, és Henrik 1533 januárjában végre nőül vehette szeretőjét, Boleyn Annát, akihez a fiú utódnemzés kapcsán nagy reményeket fűzött. Anna azonban elődjéhez, Aragóniai Katalinhoz hasonlóan csupán egy leánygyermekkel, a későbbi I. Erzsébet királynővel – aki később Anglia legnagyobb uralkodói közé emelkedett – ajándékozta meg VIII. Henriket.

A király és újdonsült feleségének kapcsolata tovább romlott, amikor a másodjára is teherbe eső Anna elvetélt. Mindeközben a királyné egyre népszerűtlenebbé vált az udvarban, köszönhetően arrogáns, beképzelt, fennhéjázó viselkedésének.

Anna, aki egyre többször kioktatta az elégedetlen Henriket, férje féltékenységét is felkeltette, mivel nem vetette meg az udvarban élő fiatal férfiak társaságát, gyakran flörtölt a fiatalabb generáció tagjaival. Már csak egy fiúgyermek menthette volna meg Boleyn Annát, de a sors ismét nem volt kegyes hozzá, ugyanis újabb terhessége tragédiával végződött: a várva várt örökös halva született.

Hogy elkerüljön egy újabb botrányos válást, Henrik kínzásokkal kicsikart vallomások árán őrizetbe vetette feleségét, akit házasságtöréssel, boszorkánysággal, vérfertőzéssel – és hogy biztosra menjen – egy, az élete ellen irányuló összeesküvésben való részvétellel is megvádolt. Anna „kinevezett” konspirátor udvarlóit hamar kivégezték és magát a királynőt is halálra ítélték.

Boleyn Anna a Towerben várta a halálos ítéletet (a képet Édouard Cibot festette)

Boleyn Annát végül 1536. május 19-én végezték ki a londoni Towerben. Henrik egy „bámulatosan gáláns” lépéssel hálálta meg halálraítélt feleségének az együtt töltött időt: ítéletét máglyahalálról a sokkal humánusabb, kard általi fővesztésre változtatta.

A lovagiasság ennyiben ki is merült, a krónikák szerint a király egyetlen könnycseppet sem hullajtott volt asszonyáért, sőt, 11 nappal később egy újabb udvarhölgynek, a kivégzett felesége szolgálatában álló Jane Seymournak fogadott örök hűséget.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Ókor

• Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter
• Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását
• Arisztokrata turisták is hozzájárultak az Akropolisz pusztulásához
• Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
• A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján
• Sokat elárulnak a lápokban talált múmiák a régi Európáról 
• Egy „meztelen bölcselő” is adott tanácsokat Nagy Sándornak hadjáratai során
• Sírhalmaik mesélnek a szkítákról, a sztyeppe legendás harcosairól
• Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust