Pénzfelvétel gombnyomásra: az első bankautomaták születése

Az automaták napjainkban a városi táj természetes részét képezik, jellemzően akkor kerülnek a figyelmünk középpontjába, ha éppen nem találunk egyet sem a közelünkben. Az első ATM-eket a banki ügyfelek kezdetben bizalmatlansággal fogadták, néhány év múlva azonban e berendezések a mindennapi pénzügyletek megkerülhetetlen eszközeivé váltak.

A legenda szerint John Shepherd-Barronnak, a De La Rue nyomdaipari vállalat mérnökének a fürdőkádban ülve jutott eszébe a bankautomata ötlete, és azon bánkódott, hogy aznap lekéste a bankja nyitvatartási idejét. Az ilyen kellemetlenségeket lehetett volna megelőzni a nyitva tartási időtől függetlenül elérhető, önműködő pénzfelvétel lehetőségének megteremtésével. Ötletét azonnal eljuttatta a Barclays Bankhoz, amelynek vezetői lelkesen fogadták javaslatát. Az első ATM 1967. június 27-én London külvárosában, Enfield egyik főutcájában, a Barclays Bank fiókjában kezdte meg működését. A kísérletező kedvű ügyfelek pénzfelvételét ekkoriban még 10 fontban maximalizálták.

Tudtad, hogy a bankok már a civilizáció hajnalán kinyitottak? Vajon hogyan működött az ókorban a hitelezés? Miként dőzsölt a századfordulón egy magyar bankár? Hogyan zajlott a kölcsönfelvétel évszázadokkal ezelőtt? Az OTPédia oldala könnyed stílusban, szórakoztató módon mutatja be modern életünk egyik legfontosabb szegmensét, a bankjegyek és a pénzintézetek világát. A-tól Pénzig.

Barron találmányát máig a világ első automatizált pénztárgépének tartják, bár a fenti eredettörténetet a banktörténészek csak városi legendának tartják. Megbízhatóbb források szerint a bankok egymással párhuzamosan kutatták a pénztárgépek automatizálásának megoldási lehetőségeit, és a mérnökök fejlesztéseivel már korábban is értek el eredményeket.

Az 1960-as években egy New York-i bank előcsarnokában már állt egy hasonló berendezés, amelyből a bank ügyfelei a banki dolgozók személyes közbenjárása nélkül is pénzhez juthattak. Az elbeszélések szerint a felhasználók javarészt azon prostituáltak és szerencsejátékosok közül kerültek ki, akik nem akarták az ügyintézést a pénztárosokkal lefolytatni. Mindenesetre alig egy héttel a Barclays készpénzautomata telepítése után már a svédek, egy hónappal később pedig a brit Westminster Bank ügyfelei is élhettek az új szolgáltatás biztosította előnyökkel. A nagy áttörést az 1969-es év hozta meg, amikor több nagy brit, japán és amerikai bank is legyártotta a maga automatáját.

A Chemical Bank a New York-i Rockville Centerben, a következő reklámszlogennel telepítette automatáját: „Szeptember 2-án bankjaink 9 órakor nyitnak, és soha többé nem zárnak be”. Amerika első automatája csak készpénzt tudott kiadni, 1971-ben azonban bevezettek egy másik típust, amely már több funkcióval is rendelkezett. Hatalmas különbség volt az első ATM-ek és a mostaniak között, hogy a kezdeti konstrukciókban még nem számoltak fel semmiféle kezelési díjat.

Az első prototípusok nemcsak a világ nagyon különböző szegleteiben tűntek fel, de teljesen eltérő technológiai alapokon is nyugodtak. Nemcsak a pénz kiadásának megfelelő módját kellett megtalálni, a mérnököket a pénzfelvevő azonosítása és a működés biztonságossá tétele is kihívások elé állította. Minden igyekezetük ellenére e korai típusok nehézkesen működtek, könnyen meghibásodtak, és kezdetben nem is örvendtek nagy népszerűségnek. Emellett megjelentek az első csalók is, akik lecsaptak a pénzfelvevőkre, kifigyelték a PIN-kódjaikat vagy – a fejlődéssel lépést tartva – egyéb módokon éltek vissza az új rendszer adta lehetőségekkel.

Az Egyesült Államokban meg kellett szerettetni az ATM-eket azokkal az ügyfelekkel, akik továbbra is a személyes ügyintézést részesítették előnyben. Egyes bankok megszemélyesítették a gépeket, bohócnak vagy éppen Star Trek-szereplőnek „öltözött” automatákkal kísérleteztek, mások pedig fagylalt- és hamburgerkuponokkal próbáltak az emberek bizalmába férkőzni.

Mindezzel együtt az az 1960-as és 1970-es években az önkiszolgáló automatarendszerek az innováció élvonalába kerültek, és hosszú távon a felhasználók egyre szélesebb körei számára váltak vonzóvá. Az ATM-ek forradalmasították a bankszektort, ezentúl már nem kellett felkeresni egy adott bankot az alapvető pénzügyi tranzakciók lebonyolításához. Az emberek a bankjukkal, mint márkával kezdték azonosítani magukat, nem pedig az egyes bankfiókokkal, vagy banki ügyintézőkkel, ezáltal pedig a bankok társadalomban betöltött szerepe is megváltozott.

A következő lépést az ATM-ek bankfiókoktól való elszakadása jelentette, amikor már e berendezések egy vasútállomáson vagy épp egy kisboltban is elérhetővé váltak. Az informatika fejlődése, a banki törvények újragondolása és egyéb fejlesztések tökéletesítették a rendszert. A 20. század utolsó évtizedére a bankok számára az ATM-ek használata megkerülhetetlenné vált. Ezek a folyamatok már előrevetítették azt a későbbi – jelenkori – állapotot, amikor a különféle banki tevékenységek a nap 24 órájában, bárhonnan lebonyolíthatóvá váltak.

Hogyan vált egyre kényelmesebbé a bankolás? Mi köze van a matematikának az e-kereskedelemhez? Miként született meg a bankkártya ötlete? Milyen formai követelmények, adott esetben művészeti alapelvek mentén születik meg egy bankkártya designja? A válaszokért látogass el az OTPédia oldalára! (x)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2023

• Spanyolországba vitte az ókori Tróját El Greco
• A Beatrice megfigyelése
• Egy budai orvos kettős élete
• A nagyszentmiklósi Nákó-kastély
• A börtönbe zárt CPg 
• A Kex zenekar és a politikai rendőrség
• Hét híres tűzeset
• A zálogházak története
• Zilahy Ágnes és egyetemista kosztosai