Majdnem két hónapon át tartott az út a világ leghosszabb buszjáratán, London és Kalkutta között
2021. február 18. 14:28 Múlt-kor
1957. április 15-én egy máig megdöntetlen rekord felállítása vette kezdetét: elindult az első busz a London-Kalkutta járaton, amelyet az Albert Travel nevű brit idegenforgalmi társaság üzemeltetett. Az 1976-ig rendszeresen induló járat máig a valaha volt leghosszabb buszjáratnak számít, a maga 32669 kilométerével.
Korábban
A busz 51 nappal később, 1957. június 5-én érkezett meg az indiai városba. A járat alapvetően az 1960-as évek világcsavargói által később „hippiútvonalként” ismert utat követte India felé.
Angliából a busz áthajózott Belgiumba, majd innen a korabeli Nyugat-Németországon át Ausztriába hajtott. A kommunista, ám a Nyugat felé nyitott Jugoszlávia következett, majd innen a szigorú kommunista rezsim által uralt Bulgária érintésével Törökországba vitte utasait a járat.
Törökországból az ekkoriban még a nyugatbarát uralkodó, Mohammad Reza Pahlavi sah által irányított Iránon és az ekkor alkotmányos monarchiaként viszonylag nyugodt belső viszonyokkal bíró Afganisztánon át vezetett az út az akkoriban Nyugat-Pakisztánként ismert mai Pakisztánba, majd végül Indiába. Kalkuttába Delhi, Agra, Allahabad és Váránaszi városok érintésével jutott el.
Az út költsége 1957-ben 85 angol font volt. Később az ár már 150 font közelébe kúszott fel, ami igen borsosnak tűnhet – azonban tartalmazta mind a szállást, mind az étkezést a teljes útra, amely sokkal inkább volt hosszú turistaút, mint egyszerű buszjárat.
Az 1970-es években Kalkuttából – külön árazással – a busz tovább is indult, Burmán, Thaiföldön, Malajzián keresztül Szingapúrba, majd hajóval egészen Ausztráliáig. Ekkorra a járat már egy, az eredetiből továbbépített emeletes buszt jelentett, amelyen heverőkkel rendelkező olvasószoba és emeleti „kilátó” is volt.
A járatnak – ahogy az egész „hippiútvonalnak” – Közép-Ázsia politikai átalakulásai vetettek véget: az 1973-as afganisztáni puccsot követően az ország stabilitása nagy mértékben csökkenni kezdett, és Iránban már az 1970-es évek közepén forrongott az a belső elégedetlenség a sah rezsimjével szemben, amelyet végül 1979-ben a fundamentalista szélsőségesek használtak ki, hogy magukhoz ragadják a hatalmat. India és Pakisztán 1965-ben és 1971-ben is háborút vívott egymással, a két ország viszonyának romlása szintén veszélyessé tette az utat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap