Nyolcvan éve halt meg Franz Kafka

Kafka 1883. július 3-án született Prágában. Jómódú és népes zsidó kereskedőcsalád sarja volt, anyja Julie Löwy, apja Hermann Kafka. Öt testvére közül két bátyja még gyermekkorban meghalt, három húgát később, a második világháborúban deportálták, és koncentrációs táborban haltak meg. Kafka gyermek- és ifjúkorára, s irodalmi munkásságára is rányomta bélyegét a mitikussá növelt, az anyagi sikereken és társadalmi pozíción kívül semmit nem tisztelő, zsarnok apa alakja, aki érzékeny lelkű fiába beleoltotta a tehetetlenség érzését. Pedig Kafka mindent megtett az elismerésért: kiváló eredménnyel végezte iskoláit, s az elvárásoknak megfelelően jogi egyetemet végzett.

A Prágai Egyetem jogi karán, ahová 1901 és 1906 között járt, ismerkedett meg Max Broddal, aki legjobb barátja, Kafka halála után pedig műveinek gondozója, kiadója és egyik leghatásosabb életrajzírója lett. Az egyetem elvégzése után az Assicurazioni Generali biztosítótársaságnál kapott állást, de a hosszú munkaidő nem tette lehetővé, hogy szenvedélyének, az írásnak hódolhasson, s így 1908-ban a félig állami cseh munkás-balesetbiztosítási intézetnél helyezkedett el. Hivatalnok volt, mégpedig lelkiismeretes és megbízható hivatalnok, aki jól ismerte a bürokrácia útvesztőit, lehetetlenségeit, s ez is hatással volt későbbi munkásságára. Kettős életet élt: nappal dolgozott, éjjel pedig papírra vetette gyötrő fantazmagóriáit, szorongásait.

A közhiedelemmel ellentétben a mindennapi életben Kafka jó humorú, megnyerő és intelligens ember volt, aki nem vetette meg a földi élet örömeit, irodalmi társaságokba járt, szerette a barátait, a nőket, fiatalabb korában gyakorta látogatta a bordélyokat is, ám komolyabb kapcsolataiban szinte neurotikusan zavart volt. Emiatt egy idő után teljesen elszigetelődött környezetétől, magányosan, önmagába zártan élte életét, és írta műveit. Szerelmi élete is kudarcos volt: kétszer eljegyezte Felice Bauert, majd 1917-ben végleg szakítottak, de későbbi szerelmei sem tették igazán boldoggá.

1917-ben tébécét diagnosztizáltak nála, ami egyfajta felszabadulást is jelentett számára: hátralévő idejében végleg az írásnak szentelhette magát. Ettől fogva szanatóriumokban, betegszabadságon töltötte ideje nagy részét, s 1922-ben végleg nyugdíjba vonult. 1923-ban Dora Dymanttal, egy fiatal szocialista zsidó nővel Berlinbe költözött, új életet próbált kezdeni, de 1924 telén egészsége végképp megromlott, s 1924. június 3-án Kierlingben, egy Bécs melletti klinikán meghalt.

Noha életében is megjelent néhány írása - mint a Szemlélődés és Egy falusi orvos című novelláskötetek, az Ítélet, a Fegyencgyarmaton című elbeszélések, s talán leghíresebb novellája, Az átváltozás -, igazi felfedezése halála után következett be. Max Brod, akit a saját zsenijében soha nem bízó Kafka arra kért, égesse el írásait, kiadót keresett a műveknek, s sorra kiadta a három regényt: az Amerikát, A pert és A kastélyt, majd a rövid prózák gyűjteményét, A kínai fal építésénél címmel. A művek egyértelmű sikert arattak, a háborúk, diktatúrák, válságok szabdalta kor olvasója saját szorongásaira, megmagyarázhatatlan eredetű félelmeire ismert Kafka írásaiban. Mindehhez járult realista hangvételű stílusa is, mely világos, egyszerű, s ez az egyszerűség csak fokozza e történetek irrealitásának rémítő voltát.

Kafka művészetét legtalálóbban Hegedüs Géza jellemezte: `Ha az ember Kafkát olvas, menthetetlenül az az érzése, hogy fogalma sincs, miféle erők dobálják ide-oda, miféle hatalmak parancsolnak, és minek mi is a következménye. Ha az ember Kafkát olvas, egyszerre csak vizsgálni kezdi magát, vajon nem követett-e el valamit, amiért nem lehet tudni, kicsodák, nem lehet tudni, miféle eljárással teszik tönkre az életét. Ha az ember Kafkát olvas, egyszeriben úgy érzi, hogy idegenek közt él és idegen mindenkitől."

MTI Panoráma - Sarudi Ágnes, Sajtóadatbank

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?