Korai keresztény templom maradványai kerültek elő Izrael északi részén
2020. október 29. 12:58 MTI
Korai, 400 körül épített keresztény templom maradványaira bukkantak Észak-Izraelben - jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű honlap szerdán.
Korábban
Az Izraelben feltárt egyik legkorábbi keresztény templom a Banias természetvédelmi területen, egy vízesés lábainál található, és egy római kori, a görög Pán istennek szentelt templom helyére építették a kereszténység felvétele után.
A bizánci-keresztény templom különösen szent helyen épült, ugyanis Máté és Márk evangéliuma szerint ezen a vidéken, az akkor Cézárea Filippinek, vagyis Fülöp Cézariájának nevezett városnál adta át Jézus a mennyország kulcsait Péter apostolnak.
Ez az egykori város a Szíriától 1967-ben elfoglalt és azóta izraeli fennhatóság alatt álló, 1981-ben annektált Golán-fennsík északi részén található.
A feltárás helyszíne különleges, mert található benne egy sziklafal, egy barlang és források is. Az ókorban a szikla egy része leomlott, és a kövek egy teraszt alkottak, amelyre az első, Pán istent szolgáló templom épült.
A kutatást vezető Adi Erlich, a Haifai Egyetem régésze szerint már az i.e. 3. évszázadban megkezdődött ezen a helyen Pán tisztelete, és a templomot i.e. 20 körül építhették számára.
A térség már 320-tól fontos keresztény központtá vált, saját püspökkel. A szentély átépítésekor a mesterek a római pogány épületet a viszonylag új vallás másféle igényeihez igazították.
Az ég felé nyitott, klasszikus római építészeti jegyekkel felhúzott pogány szentély szerkezetét is átalakították, amikor keresztény templommá alakították. Félkörös oltárrészt, apszist hoztak létre az egyik keleti fülkéből, amely korábban valószínűleg Pán szobrát rejtette, és keresztekkel díszített mozaikpadlót készítettek.
A kereszt szimbólum Nagy Konstantin uralkodása után, a 4. század közepén terjedt el a keresztény ikonográfiában. A régészek egy érdekes követ is találtak, amelybe számos keresztet véstek – valószínűleg látogatásuk megörökítésére – a 6-7. századi zarándokok.
A templomot a maradványok alapján földrengés sújtotta, de a 7. században felújították. A régészek, és a területet felügyelő helyi természetvédelmi hatóság reméli, hogy a Covid-19 járvány után majd turisták és zarándokok ezrei kereshetik fel a világ minden tájáról ezt a frissen feltárt keresztény emléket is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap