2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nem csak a törvények, de a kétszínűség és az önfényezés királya is volt Hammurapi

2020. október 12. 17:43 Múlt-kor

Csaknem négy évezreddel hatalomra jutása után is ismerjük Hammurapi babiloni király nevét, elsősorban törvénykönyve által, amelyet egykor embermagasságú kőoszlopokra (sztélékre) vésve állítottak közszemlére a fennhatósága alatt álló területeken. A 282 rendelkezést rögzítő törvénykönyv azonban csupán egy volt azon vezér eredményei közül, aki a városállam Babilont Mezopotámia első számú hatalmi központjává tette.

Példaértékű államférfi?

Kr. e. 1792-től Kr. e. 1750-ben bekövetkezett haláláig tartó uralkodása során Hammurapi példaként szolgált arra, hogyan lehet a katonai erőt, a diplomáciai ügyességet és a politikai tehetséget együttesen alkalmazni egy olyan birodalom irányítására, amely a Perzsa-öböltől mintegy 400 kilométerre a szárazföld belsejébe nyúlva foglalt magába területeket a Tigris és az Eufrátesz folyók mentén.

A kőbe vésett törvények mellett „számos egyéb arca is van a király által elért eredményeknek” – írta a Columbia Egyetem professzora, Marc Van De Mieroop 2005-ben megjelent, Hammurapi babiloni király életrajza című könyvében. „Uralkodó volt, harcos, diplomata és hivatalnok.”

Hammurapi azért vált a térség legerősebb uralkodójává, mert „ravasz államférfi volt” – mondta el Kelly-Anne Diamond, a Villanova Egyetem történész vendégadjunktusa, akinek szakterülete a közel-keleti történelem és régészet. Elmondása szerint az ókori király nagy ügyességről tett tanúbizonyságot a hatalom felé vezető útján.

„Hammurapinak semmiféle gondot nem jelentett szövetségre lépni, majd érdekének megfelelően elárulni szövetségeseit” – mondta Diamond. „Diplomaták és kémek összetett hálózatát alkalmazta, hogy a térség legtájékozottabb uralkodója lehessen.”

Uralkodása jelentős részében Hammurapi a diplomácia eszközeire hagyatkozva érvényesítette Babilon érdekeit, miközben egyre jobban fejlesztette haderejét is.

A későbbi években azonban egyre inkább utóbbit alkalmazta. Hosszú távú játékot űzött, azonban elegendő ideje is volt rá, mivel a régió többi uralkodójánál lényegesen fiatalabb korában került hatalomra.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Hammurapi törvényoszlopa a párizsi Louvre-ban (kép forrása: Wikimedia Commons)Hammruabi modern kori szobra az iraki Babil tartományban (kép forrása: Wikimedia Commons)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár