Sportszamarával temették el a pólóért rajongó kínai nemesasszonyt
2020. március 20. 18:53 Múlt-kor
Kínában a régészek egy előkelő asszony sírjára bukkantak, akit kedvenc szamarával helyeztek örök nyugalomra. A szakértők szerint a fürge csacsit azért temették gazdája mellé, hogy az aktív életmódot kedvelő nő a túlvilágon is hódolhasson kedvenc sportjának, a szamárpólónak.
Korábban
A nagyra értékelt sportszamár maradványaira a közép-kínai Senhszi tartomány székhelyén, Hszian városában egy Kr. u. 878-ban elhalálozott, Cuj Si nevű arisztokrata asszony sírjában talált rá egy amerikai kutatókból álló csapat.
Az előkelő hölgy sírjában feltárt szamárcsontok meglepték a régészeket. A kutatásaikat összefoglaló tanulmány, amelyet az Antiquity tudományos folyóiratban tettek közzé, gyakorlatilag az első, amely régészeti leletekre alapozva boncolgatja a szamarak és a lovaspóló kapcsolatát a császári Kínában. A négylábú igásállatok ilyetén használatára ugyanis mindezidáig csak az írott források utaltak. A sír felfedezése egyben egy érdekes, a császárkori arisztokrácia nőtagjainak a lovas-, azaz a szamárpólóval való kapcsolatára is fényt derített.
„A szamarak az első igásállatok voltak, a letűnt évszázadok gőzgépeiként üzemeltek Afrikában és Nyugat-Ázsiában, de szinte semmit sem tudtunk arról, hogy mire használták őket Kelet-Ázsiában”- nyilatkozta Fiona Marshall a St. Louis-i Washingtoni Egyetem antropológiai tanszékének régésze, aki részt vett a Cuj Si sírjában talált csontok vizsgálatában.
Marshall hozzátette, szamár csontokat idáig még nem találtak a sírokban, ennek oka az volt, hogy a többnyire kereskedelmi útvonalakon áruszállításra használt állatok sokszor az utak mentén pusztultak el, így csontjaik nem maradtak meg. A Tang-dinasztia korában élt előkelő nő feltárt sírja Marshall szerint egy remek lehetőséget kínál arra, hogy jobban megismerjük a szamarak szerepét a kelet-ázsiai társadalmak életében.
A tanulmány egyik szerzője, a Senhszi Régészeti Akadémia munkatársa, Szungmej Hu elsőször úgy vélekedett, hogy „egy olyan hölgynek, mint Cuj Si semmi oka nem volt arra, hogy egy szamarat vigyen magával a túlvilágra. Ez az első ilyen temetkezés, amit valaha feltártunk.”
A lovaspóló Iránból származik, de a Tang-dinasztia idején (618-907) nagyon népszerű lett Kínában is, ahol az arisztokrata rétegek hódoltak a játéknak. A pólómeccseket a szórakoztatás mellett az uralkodó arra is felhasználta, hogy a legrátermettebb katonákat kiválogassa, és hadseregének tábornokaivá tegye őket. Cuj Si férjét Pao Kaot is egy ilyen mérkőzésnek köszönhetően léptette elő generálissá Hszi-cung császár.
A póló, mivel nagytermetű lovakon játszották, elég veszélyes játék volt, és áldozatokat is szedett; többek közt egy kínai császár is a pályán vesztette életét. Nem csoda hát, hogy az előkelők egy kissé finomabbra vették a figurát, és a nagy lovakat szamarakra cserélték. Megszületett a Lvju, azaz a szamárpóló. Bár az írott forrásokban mindkét pólófajta megjelenik, a művészek munkáikban csak a lovaspólót örökítették meg.
A kutatók szénizotópos vizsgálatnak vetették alá Cuj Si szamarának csontjait és elemezték azt is, hogy az állat vázszerkezete milyen terhelésnek volt kitéve. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az állatot gazdája Lvju derbiken használta. Mivel az állatokat rendszerint azzal a céllal temették gazdáik mellé, hogy azok használhassák őket a túlvilágon, a kutatók azt feltételezik, hogy Cuj Si a másvilágon is számított „paripájára”, hogy az árnyékvilágban is hódolhasson a Lvjunak.
A tanulmány megállapítása szerint a sír és a benne talált szamármaradványok fontos bizonyítékul szolgálnak arra nézve, hogy a kínai császárságban az egyébként igavonásra használt állatok egy kis hányadát az előkelő rétegek tagjai, így például az arisztokrata hölgyek, szamárpólóra is használták. A szamár csontjainak behatóbb vizsgálata egyben szélesítette tudásunkat a szamarak múltban betöltött szerepéről is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
