Aranypénzt tartalmazó középkori „malacperselyt” találtak Izraelben
2020. január 6. 14:18 MTI
Ezerkétszáz évvel ezelőtt vert aranypénzekre bukkantak Izraelben, Tel-Avivtól délre, a Földközi-tenger menti Javne városánál folytatott ásatásokon - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. Az aranykincset a 9. századra, az Abbászida kalifadinasztia korának elejére datálták a régészek. A hét aranypénz között az Ezeregyéjszaka meséiben szereplő, Hárún ar-Rasíd bagdadi kalifa pénzérméje is előkerült.
Korábban
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) javnei ásatásán, amelyet egy új lakónegyed felépítése előtt kezdtek meg, egy kis, törött kerámiakorsóra bukkantak, amelyben a korai iszlám korban aranypénzeket rejtettek el.
A szakemberek a környéken egy több száz éven keresztül működő jelentős ipari térséget találtak számos egykori műhellyel, és a kutatók azt feltételezik, hogy a kerámiaedény egy ott dolgozó fazekas házipénztára volt.
Robert Cole-nak, az IAA éremszakértőjének kezdeti vizsgálatai alapján a pénzek az Abbászida kalifák korai időszakában készülhettek, a 9. században. Az érmék között meglapult a 786-tól 809-ig uralkodó Hárún ar-Rasíd aranydinárja is.
"Az aranykincs olyan érméket tartalmaz, amelyeket ritkán látunk itt Izraelben. Ezek az Észak-Afrikában, a mai Tunézia területén, a bagdadi központú Abbászida-ház nevében uralkodó Aglabida-dinasztia aranydinárjai. Ez kétségtelenül csodálatos hanukaajándék számunkra" - mondta Cole a lapnak.
A helyszínen a régészek nagyszámú fazekaskemencét találtak, amelyeket üvegek, edények és tálak készítéséhez használtak.
A pénzes korsót ezek közelében fedezték fel, és ezért a szakértők az egykori fazekas "malacperselyének" vélik, amelyben személyes megtakarításait tartotta.
Az égetőkemencéket a bizánci korszak végén és a korai iszlám időszak elején (a 7-9. században) használták.
Az ásatáson felszínre kerültek korábbi korokból származó leletek is, köztük 4.-5. századból való borászati létesítmények, amelyek tartalmának kezdeti elemzése ősi szőlőmagokat tárt fel.
A megtalált prések és tárolók mérete kereskedelmi nagyságrendet jelez, mert messze túlmutatnak a helyiek, az akkori Javne lakóinak szükségletein.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 17:35
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap