A konkvisztádorok hajóhorgonyai kerültek elő Mexikó partjainál
2019. december 20. 14:02 MTI
Akár Hernán Cortés, az azték birodalmat megdöntő spanyol konkvisztádor hajóihoz is tartozhatott az a két 500 éves vas hajóhorgony, amelyet Villa Rica egykori spanyol kolónia közelében találtak Mexikóban a tenger fenekén - jelentette be a Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH).
Korábban
A vasmacskákat 10-15 méter mély vízben, egyméteres üledékkel borítva fedezték fel az intézet szakemberei Antigua városnál, Veracruz kikötővárostól északra.
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy Cortés elsüllyesztett hajóihoz tartoztak volna, de a horgonyok nagyon hasonlítanak arra az ugyanebben térségben tavaly előkerült vasmacskára, amelyen megtalálták a fa keresztborda maradványát, és a szerves anyag szénizotópos kormeghatározással sikerült megállapítani, hogy a fa hajóalkatrész 1450 és 1530 között készült Észak-Spanyolországban honos tölgyfaféléből. A vasmacskák fekvése arra utal, hogy egy flottához tartoztak.
Cortésé után nem sokkal egy másik spanyol expedíció is érkezett a térségbe, így a hajóhorgonyok származhatnak ettől a másik flottától is.
Sőt, a spanyol hódítás kezdeti korszakában Villa Rica forgalmas kikötő volt, amelyben 1600-ig sok más hajó meg fordult - közölte az INAH. A legnagyobb megtalált hajóhorgony csaknem 4 méter hosszú és 1,6 méter széles.
A vasmacskákat a dokumentálás után visszatemették a tenger mélyére, hogy ott továbbra is változatlan állapotban maradjanak fenn.
A mexikói kutatók mágneses vizsgálattal azonosítottak a tengerfenéken további 15 olyan pontot, ahol vas hajóhorgony rejtőzhet az üledékben. Ezeket a helyeket később tárják fel.
Az INAH közleménye szerint az újabb vasmacskák felfedezése megerősíti, hogy jó helyen kutatnak a spanyol hódítás nyomai után, és az első nyomokból kiindulva talán további, a spanyol hódítást dokumentáló relikviákat találnak.
Hernán Cortés, aki 1519-ben érkezett Mexikóba, felégette a hajóit, hogy kincsvadászokból álló legénységük kénytelen legyen behatolni a szárazföld belsejébe.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap