Rózsakerttől a Zsolnay kerámiákig – a Városliget aranykora elevenedik meg a megújult Millennium Házában

2019. október 1. 18:15 Múlt-kor

A Városliget legrégebbi és legimpozánsabb épülete, a több mint 130 éves múltra visszatekintő, egykori Olof Palme Ház megújítása fejeződött be 2019 őszén. Az 1500 tőből álló rózsakerttel és századfordulós hangulatú kávéházzal kibővült Millennium Háza néhány nap múlva nyitja meg kapuit főként a fiatalabb látogatók előtt, akik egy valóban interaktív kiállítással mélyedhetnek el a Városliget aranykorában.

Korábban

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója a sajtóbejárás alkalmával ünnepnapnak nevezte a mai napot, bejelenthette ugyanis, hogy 2019. október 26-án, az őszi tanítási szünet első napján megnyithatja kapuit a Millennium Háza néven megújult, több mint 130 éves múltra visszatekintő Olof Palme Ház, amely a Városliget legrégebbi épülete. Kiemelte, hogy hosszú évtizedek után végre méltó állapotban és méltó funkcióval kapja vissza a közönség a sokáig elhanyagolt állapotban lévő, üresen álló épületet. Hozzátette: 2019 az átadások éve a Városligetben, idén a Liget Budapest Projektnek – amelyet Európa legnagyobb kulturális beruházásának nevezett – több eleme is elkészül – mint például az Országos Restaurálási és Raktározási Központ épülete, a városligeti Nagyjátszótér vagy a Komáromi Csillagerőd.

„Egy végtelenül lepusztult, betonfallal kettéosztott épületből a Liget legszebb épületévé vált” – hangsúlyozta köszöntőjében Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa. Kiemelte, az 1885-ben épült Olof Palme Ház megfelelő funkcióját egy évszázadon át keresték. Az Országos Általános Kiállításra épült, akkor még Műcsarnoknak nevezett épület a rendezvény legszebb éke volt, ám hamarosan bebizonyosodott, hogy igen szűkre tervezték. Miután egy évtizeddel később megépült a mai Műcsarnok, az Olof Palme Háznak egyszerűen nem találták meg a hozzáillő művészeti-kulturális funkciót. Egészen mostanáig.

Baán érdekességként megemlítette, hogy évtizedeken át egyfajta rejtélynek minősült az a tény, hogy az épület főbejárata elé miért telepítettek egy hatalmasra megnövő fát. A kutatómunka segítségével fény derült arra, hogy eleinte az épület másik, Hermina út felőli oldalát használták főbejáratként. A néhány hét múlva megnyíló, korszerű dizájnnal felövezett, mégis korhű épület ezentúl már innen közelíthető meg. A főhomlokzata előtt a park tájépítészeti megújításának részeként egy 1500 tőből álló rózsakertet is kialakítottak, amelynek központi eleme egy új, az épület gazdag homlokzati díszítésével harmonizáló Zsolnay szökőkút.

Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató helyettese a bejárás során elmondta, a szerethető és időtálló épületnek Pfaff Ferenc akkori építész olyan homlokzatot alkotott, amely vegyíti a neoreneszánsz elemeket egyfajta magyaros ízvilággal, miközben több nagy reneszánsz művész arcképe is megjelenik. Megemlített a múlt századból egy portást is, akinek a nevét már elsodorta a történelem vihara. Tíz éves működése arra az időszakra esett, amikor az egykor ékes épületet az idő vasfoga már jócskán elkezdte rágni. Bár nem volt a munkaköri leírásában, a portásfülke dolgozója esténként körbejárta a házat és összeszedte a tetőről vagy éppen az oldalsó falakról lehullott Zsolnay-cserepeket, majd a padlásra vitte.

Az Olof Palme Ház díszes porcelánjai ily módon 95 százalékban megmaradtak a hálás utókornak. Bár a legtöbb eltörött, hatalmas segítséget jelentett ez a mai építészeknek az ismeretlen portástól. A több tucat restaurátornak azonban így is két évébe tellett, hogy a több ezer kerámiát helyreállítsa, vagy a korabeli felvételek, illetve a mintakönyvek alapján az eredeti gyártási technológia alkalmazásával pótolja.

Az 1250 négyzetméteres alapterületű épület kulturális közösségi térként újul meg. A Liget és épületeinek történetét bemutató, elsősorban a fiatalabb korosztályokra fókuszáló kiállítás interaktív élményállomásokkal, mobil térbeli állomásokkal és a digitális technológia legújabb eszközrendszerével egyfajta időutazásra hívja a látogatót. Petri Lukács Ádám, a kiállítás kurátora elmondta, egyik legfontosabb szempont az volt, a gyermekek szeressék a tárlatot, és mivel ők a digitális világ fiai és lányai, ezért számos „kütyüvel” szerelték fel a kiállítást. A látogatók egy-egy tabletet kapnak majd a kezükbe, amellyel még interaktívabbá válik az élmény, hiszen nem csupán újabb információkat tudnak róla elolvasni az adott korszakról, de kezelni is tudják a tárlat darabjait.

A bejáratnál Andrássy Gyula Kossuth téri lovasszobrának mása fogadja a látogatót. A túloldalon pedig a földalatti egyik szerelvénye kapott helyet, amelynek tetejéről öt darab korabeli kapaszkodó lóg le, ám nem a jól megszokott hurokban, hanem egy-egy ipad-ben végződve. Ezen digitális eszközök segítségével megtapasztalhatjuk, milyen lehetett a századfordulón a város alatt suhanni, de az ipad forgatása révén az akkori földalatti szerelvények belsejét is szemügyre vehetjük.

A kiállítás egyik legnagyobb dísze egy hatalmas, összecsukható mesekönyv, amelyből annak mechanikus kinyitásakor és lapozásakor a Vajdahunyad vára, az Állatkert, majd a Széchenyi Gyógyfürdő – amelyet a századfordulón Artézi fürdő néven emlegettek – emelkedik ki teljes valójában. Mellette a Hősök tere szobrai és boltívjei bontakoznak ki Zala György arkangyalának méretes másolata alatt. Az interaktív díszlet királyainál egyesével meg tudja az érdeklődő nézni, hogy uralkodásuk idején mekkora volt a Magyar Királyság területe, a kezében tartott tablet segítségével pedig további információkra bukkanhat az adott uralkodóról. A másik sarokban a Műcsarnok épülete elevenedik meg, ahol Nagy Imre 1989-es újratemetését élhetjük át.

Egy kisebb teremben Taraczky Dániel gyönyörűen részletezett makettje látható, amelyen a Városliget majdani állapotát veheti szemügyre az érdeklődő. Sághi Attila külön kiemelte Szinyei Merse Pál egykori léghajójának mását, amely a leendő Nagyjátszótéren mászókaként fog funkcionálni. Egy újabb kiállítási részben a Gundel palacsinta legfontosabb „összetevői” villannak majd fel egy kerek fehér asztalon Teleki Sámuel kenyai cukornádjától kezdve Jedlik Ányos szódavizén át Benyovszky Móric madagaszkári vaníliarúdjáig bezárólag.