A szeszélyességét okozó fejsérülése segíthette győzelemre Kutuzovot Napóleon ellen

Kutuzov egy katonacsalád egyetlen fiaként született, így nem dilemmázott sokat a pályaválasztásnál, már 14 éves korától a nemesi tüzér- és katonamérnöki iskolába járt, ahol intelligenciájával és bátorságával messze kitűnt társai közül. Miután végzett, rövid ideig matematikatanárként kereste kenyerét, majd belépett a cári hadseregbe, ahol hosszú utat kellett megtennie, hogy elérje a tábornoki címet.

Bár pártfogoltja volt az újkor egyik legnagyobb katonai stratégájának nevezett Szuvorov tábornoknak, az angolul, németül, franciául, lengyelül, svédül, törökül és oroszul is folyékonyan beszélő Kutuzov nem kerülhette el a súrlódásokat feletteseivel.

Habitusára igen jó példa, hogy az 1768-as törökök elleni győzelem után azért nem kapott semmilyen kitüntetést, mert közvetlen felettese, Rumjancsev tábornok megtudta, hogy kigúnyolta őt a háta mögött.

Öt évvel később a Krím-félszigeten ismét a törökök ellen harcolt, amikor vesztett helyzetből egy lovasrohamot kellett vezetnie. Ekkor a jobb halántékán egy lövés érte, ami abban az időben a biztos halált jelentette, azonban Kutuzov túlélte, bár egyik szeme ráment. Az állandó fájdalom miatt elhagyta a sereget, s három éven át utazgatott Európában, jobbnál jobb orvosokat látogatva.

Szíve azonban visszahúzta a seregbe, s később a Napóleon elleni hadjáratok egyik főszereplőjévé vált. Az austerlitzi és borogyinói vereségeit mind úgy szenvedte el, hogy udvari nyomásra kellett csatába bocsátkoznia a stratégiailag jobb pozíciókat elfoglaló franciák ellen.

Kutuzov egészen a lengyel földekig üldözte az orosz tél miatt hatalmas veszteségeket elszenvedő Grande Armée-t, itt érte a halál 1813 áprilisában, így már nem vehetett részt a lipcsei népek csatájában, ahol az első kegyelemdöfést kapta a köpcös francia.

Egy újabb kutatás szerint Bonaparte Napóleon valószínűleg meghódította volna Oroszországot 1812-ben, ha Mihail Kutuzovon nem hajtott volna végre életmentő agyműtéteket Jean Massot francia sebész. A már említett golyó 1774-ben megsemmisítette homloklebenyét, ami később szeszélyes magatartást és kiszámíthatatlan döntéshozatalt idézett elő a hadvezérnél, így nagyban befolyásolta döntéshozatali képességét.

Az állítások szerint ennek köszönhető, hogy a józan ész ellen cselekedve felégette és kivonult Moszkvából, amelyet átengedett a franciáknak. Bár sokan őrültnek gondolták, a későbbi események őt igazolták.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait