Részben Leonardo da Vinci műve lehet a Meztelen Mona Lisa
2019. március 5. 11:01 MTI
Leonardo da Vinci műhelyében készült a "Meztelen Mona Lisa", és "nagy valószínűséggel a toszkán mesternek is része volt az alkotásban" a tudományos vizsgálatok szerint.
Korábban
„Ez nagyon jó minőségű alkotás, amelyet kiváló rajzoló készített” – jelentette ki Mathieu Deldicque, a Chantilly-i kastélyban működő Condé Múzeum restaurátora. A Meztelen Mona Lisaként ismert nagyméretű szénrajzon félmeztelen nő látható, arcán futó mosollyal, ugyanabban a testtartásban, mint a Louvre-ban őrzött híres Leonardo-festményen.
A restaurátor szerint férfias arcával, férfiasnak tűnő karjával, női mellkasával és antik frizurájával a nő egyfajta egyetemes „ideális szépséget” képvisel. A rajz vázlat, amellyel tűzési technológia révén vitték át a kompozíciót a festményre. A természettudósok és művészettörténészek alapos kutatást folytattak, hogy azonosítsák a meglepő alkotás szerzőjét vagy szerzőit. A mikroszkópos vizsgálat megállapította, hogy fentről balról alulra jobbra haladó szoros vonalkák vannak a rajzon, ahogyan a balkezesek rajzolnak. Márpedig Leonardo da Vinci (1452-1519) a történelem egyik leghíresebb balkezese.
Az Orléans-i Henrik, Aumale hercege által megszerzett rajzot a Párizstól északra fekvő kastélyban őrzik. A papírra készült rajzot annak idején vázlatnak tekintették Leonardo da Vinci egy művéhez, a szentpétervári Ermitázsban őrzött Meztelen Mona Lisához. Később a kor és a nedvesség megrongálta festményt egyszerű műtermi másolatnak fokozták le, a vázlat is erre a sorsra jutott.
A reneszánsz mester halálának 500. évfordulója alkalmából 2019-ben Chantilly-ban rendezendő kiállításra készülve a Condé Múzeum 2017-ben első ízben megvizsgáltatta a rajzot a francia múzeumok kutatási és restaurációs központjával (C2RMF). A C2RMF-ben binokuláris mikroszkóppal, röntgensugarakkal, ibolyán túli fénnyel történő fotolumineszcenciával és infravörös reflektográfiával elvégzett elemzéseinek köszönhetően a 74,8x 56 centiméteres rajz nagy figyelmet kapott.
„Sok új elemet fedeztünk fel, közöttük a balkezes vonalakat” – mondta Mathieu Deldicque. Más jelek is arra utalnak, hogy „elsőrangú művész” készítette a művet, például a rajz minősége, valamint a Leonardo által annyira kedvelt, a kontúrok elmosására alkalmas sfumato technika alkalmazása. A rajzot a készítése közben módosították „ami azt bizonyítja, hogy nem másolatról van szó, hanem az alkotó eredeti művéről” – tette hozzá a restaurátor.
Deldicque szerint a Mona Lisa és a „Meztelen Mona Lisa” kezei „teljesen egymásra illeszthetők”, amiből arra lehet következtetni, hogy a rajz a Mona Lisához készült, azaz 1503 után, amikor a festő a híres képet elkezdte festeni.
Az elemzések azt is bebizonyították, hogy a vázlatot felhasználták. „Legalább két olyan képet találtunk a Leonardo da Vincihez közeli tanítványok alkotásai között, amelyeknek ez volt a vázlata. Az Ermitázsban őrzött Meztelen Mona Lisán kívül egy másik festményhez is felhasználták, amelyet Vinci, a mester szülőfaluja múzeumában őriznek.”
Ezeknek a jeleknek köszönhetően „már bizonyosak vagyunk abban, hogy a rajz Leonardo da Vinci műhelyében készült, a mester közreműködése is nagyon valószínű” – közölte a restaurátor. „Nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy Leonardo készítette a rajz nagy részét. Azonban nincs végső bizonyítékunk arra, hogy Leonardo a szerző, és soha nem is lesz” – tette hozzá.
A Condé Múzeum március 12-én ismerteti Chantilly-ban sajtóértekezleten az elemzések eredményeit.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap