2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Egyiptom visszaköveteli régészeti leleteit

2003. július 29. 15:59

Zahi Hawass, az Egyiptomi Régészeti Hatóság új vezetője harcot hirdetett az egykor, Egyiptom területén kiásott és külföldre vitt régészeti leletek azonnali visszaszállításáért

Botrány a vacsorán

A nemzetközi botrány Londonban pattant ki egy vacsorán - írja a The Independent. Hawasst egyiptológus konferenciára hívták meg a brit fővárosba. Előadása végén az új régészeti igazgató vacsorázni ment Neil MacGregorral, a British Múzeum direktorával, amikor is azt találta mondani, hogy Egyiptom nagyon hálás lenne, ha Anglia visszaadná a rosette-i követ. És még mielőtt az angol múzeum igazgatója reagálni tudott volna erre, Hawass így folytatta: `Jobban tenné Anglia, ha önként adná vissza a követ, máskülönben kénytelen leszek stratégiát váltani. Mivel számtalan módon megegyezhetünk, egyelőre nem akarok harcolni senki ellen sem. De ha a British Múzeum nem lép, a kormányra fogok nyomást gyakorolni, hogy az ellopott műemlékek visszakerüljenek Egyiptomba.`

Az angol sajtó azonban nem nyelte le ezt a nehéz falatot. "Tekintve az Elgin-márványok ügyét , Hawassnak annyi esélye van a kővel kapcsolatban, mint egy hógolyónak a Szaharában" - írták nem sokkal a botrány kirobbanása után. A mitológiai jeleneteket ábrázoló márványokat még 1804-ben egy diplomata, Lord Elgin hozatta Londonba az athéni Parthenonról. A görögök először 1829-ben kapcsoltak, de azóta sem sikerült visszakapniuk a 2500 éves alkotásokat.

A rosette-i kő
Napóleon 1798-ban azért szállt partra Egyiptomban, hogy visszaszorítsa az angol befolyást a Földközi-tenger térségében. 1799. augusztus 2-án azonban egy homokot lapátoló katona a Rosette melletti St. Julien erőd falainál egy asztallapnyi bazaltkőre bukkant, amit az 1801-es alexandriai béke értelmében az angolok rekviráltak. A sztélétöredéken kétnyelvű felirat volt látható hieroglif, démotikus és görög szöveggel, és azt örökítette meg, hogy a fáraó, V. Ptolemaiosz milyen jóságos a papokhoz és az emberekhez. De ez utóbbi felfedezésre még jó ideig várni kellett, mert az írásokat senki sem tudta dekódolni. Aztán jött Champollion, aki 32 évesen, 1822. szeptember 14-én megfejtette a hieroglif írást. Rá a mai napig úgy emlékeznek a Nílus völgyében, mint az "ember, aki visszaadta a holt köveknek a beszéd ajándékát."
Nefertiti

Hawass bejelentése azonban csak folytatása volt - ahogyan kollégái nevezik - "ámokfutásának". A kairói professzor ugyanis a napokban összerúgta a port a berlini Egyiptomi Múzeum igazgatójával, a világ egyik elsőszámú egyiptológusának tartott Dieter Wildunggal is. Az ok: két magyar fiatalember. A Kis Varsó elnevezésű képzőművészeti csoport ugyanis elkészítette a Nefertiti mellszobor hiányzó alakját, amit - ha csak rövid időre is - összeillesztettek a királynőről fennmaradt meglévő alkotással - Wildung professzor segítségével. Gálik András és Havas Bálint művét a Velencei Biennále magyar pavilonjában mutatták be, és már akkor is megosztotta a véleményeket. Zahi Hawass szerint a két magyar művész a modern kori bronz testtel gyakorlatilag meggyalázta a 3300 éves Nefertiti mellszobrot - és ebben ráadásképpen a német egyiptológus még segédkezett is. Valószínűleg csak véletlen egybeesése a történteknek, hogy Wildung - és szintén egyiptológus felesége - nem kapta meg az újabb koncessziót egyiptomi ásatásához. A The Independent tudni véli azt is, hogy egész egyszerűen megüzenték a német házaspárnak: örökre búcsút vehetnek Egyiptomtól.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár