Nácik által elrabolt festményt követel vissza az Uffizi Képtár Németországtól

"Németország morális kötelessége a festmény visszaadása múzeumunknak. Ez a történet megakadályozza, hogy a második világháború, a nácizmus rémtettei által okozott sebek begyógyuljanak" - fogalmazott Eike Schmidt, az Uffizi német igazgatója.

A "Vaso di Fiori" (Virágváza) című, több millió dollárt érő festményt 1824-ben állították ki Firenzében, amikor II. Lipót toszkánai nagyherceg megvásárolta gyűjteményébe. Egészen 1940-ig a Pitti-palota falán lógott, a második világháború kitörésekor azonban a palota kincseit egy közeli faluba menekítették. Három évvel később a német csapatok lefoglalták és Németországba vitték a festményt, ahol csak 1991-ben, Németország újraegyesítésekor került a figyelem középpontjába, akkor egy család tulajdonában volt.

Közvetítők útján a család kártérítést kért a festmény visszaadásáért cserében, de az Uffizi elutasította azt. A festmény visszaszerzését célzó minden erőfeszítés kudarcot vallott, a német állam a 30 évnél korábbi bűncselekményekre vonatkozó elévülési törvényre hivatkozva megtagadta, hogy közbelépjen.

"Németország nem alkalmazhatja az elévülési törvényt a háború alatt ellopott műkincsek esetében" - hangsúlyozta Schmidt, aki kedden a hiányzó festményről készült fekete-fehér fotót kifüggesztette a Pitti-palotában. A fotóra olasz, angol és német nyelven rányomtatták az elrabolt szót.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Középkor

• A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla
• Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend
• Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt
• Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella
• Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be
• Pénzhiány és bosszúvágy vezetett a Bizánci Birodalom hanyatlásához
• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
• Új alapokra helyezte politikáját IV. Béla a tatárjárás után
• Egyszerre aratott sikert és vallott kudarcot a „hosszú hadjárat”