10 tény a Szovjetunió afganisztáni háborújáról
2018. november 21. 09:27 Múlt-kor
Korábban
1. Az 1979 decemberétől 1989 februárjáig tartó afganisztáni háború civil áldozatainak számát 560 ezer és 2 millió közé becsülik.
2. A Szovjetunió évente átlagosan 2-3 milliárd dollárt fordított a háborúra, amely jelentős megterhelés jelentett az államkasszának. Moszkva anyagi helyzetét tovább súlyosbította az olaj árának drasztikus csökkenése 1980-ban.
3. A CIA becslése szerint a szovjetek kevesebb, mint 100 repülőgépet vesztettek az 1980-85 közötti időszakban. A veszteség csak kevéssel volt több a szovjet légierő éves, békeidei veszteségi rátájánál.
5. A „Stinger” névre hallgató, vállról indítható, hőkövetős légvédelmi rakéták megjelenése jócskán felborította az erőviszonyokat a levegőben. A rakétákat 1986-tól szállította a CIA a szovjetek ellen harcoló afgán gerilláknak, akik a fegyver birtokában könnyűszerrel leszedhettek minden alacsonyan repülő gépet és helikoptert.
6. A Vörös Hadsereg morálja a háború előre haladtával fokozatosan romlott. A zaklatások és megalázások mindennaposak voltak a katonák között; a sokat látott veteránok sokszor egy alapos veréssel avatták fel az újoncokat.
7. A CIA a pakisztáni titkosszolgálat hathatós közreműködésével nyújtott segítséget a szovjetek ellen harcoló, mudzsahideknek hívott, iszlamista afgán harcosoknak. Az amerikaiak a becslések szerint 3 milliárd dollárt költöttek a gerillák kiképzésére és a nekik juttatott hadifelszerelésre.
8. A Vörös Hadsereg csak a városokat tudta kontroll alatt tartani, az afganisztáni vidék (az ország 80 százaléka) a mudzsahidek uralma alatt állt.
9. Az Afganisztánban állomásozó szovjet haderő létszáma átlagosan 80 ezer főt számlált; legmagasabb létszámát, 120 ezer főt, 1985-ben érte el.
10. A konfliktus közeledtével a Szovjetunió a gazdasági összeomlás szélén tántorgott. A művégtagra szoruló veteránokat hazájukban már nem is tudták ellátni, a sérülteket Csehszlovákiába vagy az NDK-ba vitték, hogy ott kapjanak műlábakat, műkezeket.
+ 1 A becslések szerint 1982 és 1992 között 35 ezer muszlim vallású ember érkezett Afganisztánba, hogy ott a szovjetek és az általuk támogatott afgán kormány ellen harcoljon. A háború befejeztével ezek a harcosok készek voltak arra, hogy más országokban folytassák a szent háborút a hitetlenek ellen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
- Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
- Három kráter őrzi a tragikusan elhunyt Apollo-1 legénység emlékét a Holdon
- Kádár János nem volt jelen a Szent Korona visszatérésénél
- Karinthy és Horthy is megcsodálhatta a magyar vidéket a Zeppelin fedélzetéről 11:20
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban 09:05
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő 2024.03.27.