2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ismeretlen gázzal likvidálták a csecseneket (és a túszokat) az orosz terrorelhárítók

2018. október 26. 08:28 Múlt-kor

A színház főbejáratát pásztázó reflektorok hirtelen kialudtak. A megfigyelők lélegzetvisszafojtva figyelték az épület felé rohamozó kommandósokat. A pár másodpercnyi, végtelennek tűnő csöndet a fegyverek zaja törte meg; az ostrom megkezdődött.

Három nap eredménytelen tárgyalás után, 2002. október 26-án, az orosz különleges erők egyik egysége megrohamozta a csecsen terroristák irányítása alá került moszkvai Dubrovka színházat. Az állig felfegyverzet csecsenek, akik a 29. hadosztály egyik öngyilkos osztagaként identifikálták magukat, az általuk fogságba ejtett több mint 800 túsz életéért cserébe az orosz csapatok kivonását követelték Csecsenföldről. A terroristák eltökéltek voltak és nem hajlottak az egyezségre. A kialakult patthelyzetben az orosz hatóságok egy elég kockázatos akció mellett döntöttek: gáztámadást hajtottak végre a színházat elfoglaló fegyveresekkel szemben.

Az egyik túsz visszaemlékezése szerint, közvetlenül a támadás megkezdése előtt vékony, ködszerű, égett szagot árasztó felhő ereszkedett alá a színház mennyezetéről. Sok terrorista és túsz elájult. Azok, akiknek sikerült az arcukat zsebkendőkkel és sálakkal eltakarniuk kevesebbet lélegeztek be a mérgező gázból, így nagyobb esélyük volt arra, hogy életben maradjanak. „Mintha megittam volna egy vödör vodkát” – így emlékezett vissza az egyik szerencsés túlélő a belélegzett gáz hatására.

A terroristákat végül, 129 túsz élete árán, sikerült kiiktatni. Az áldozatok nagy része nem a lövöldözésben, hanem a gáz belélegzése miatt vesztette életét. Az orosz terrorelhárítókat az akció után rengeteg kritika érte a közvélemény szerint rosszul kivitelezett akció, és a mérges gáz alkalmazása miatt, amelynek összetételét az illetékesek nem hozták nyilvánosságra. Még az egészségügyi személyzet tagjainak, akik egyébként lőtt sebekre és gránátok okozta sérülésekre számítottak, sem volt semmi információjuk arról, hogy a bevetés során pontosan milyen gázt engedtek a színházban lévő emberekre.

Az ostrom után, az orosz elnök Vlagyimir Putyin a nemzethez intézet beszédében elkerülhetetlennek nevezte a támadást és részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. Beszédében kiemelte, hogy míg az oroszoknak van, addig a terroristáknak és a terrorizmusnak nincs jövőjük.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár