Előkerültek a mohácsi csata maradványai
2018. október 8. 09:54 MTI
Megtalálták az 1526-os mohácsi csata által érintett – Brodarics István krónikájában Földvár néven említett – település maradványait Majs keleti határában a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei – mondta el Bertók Gábor régész a helyszínen tartott bejárás előtt pénteken.
Korábban
A mohácsi ütközet kutatásának egyik alapvető problémája, hogy a történeti források szemtanúk beszámolóin alapulnak, így azok nem adnak teljes rálátást az eseménysorra, a történészek által megrajzolt csatatérképek között nincs két egyforma – közölte a JPM korábban.
A JPM, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), valamint a fémkeresők és biztonságtechnikai eszközök értékesítésével foglalkozó Detect Max Hungary Kft. immár 2016 tavasza óta hadszíntérkutatás módszereivel, régészek irányítása mellett fémkeresősök közreműködésével keresi az ütközet központi helyszínét.
Bertók Gábor a kutatás új eredményéről elmondta, hogy Brodarics István történetírása szerint a korabeli Földvár településen zajlott „a csata egyik kulcsfontosságú összecsapása”. Az egykori Földváron nehézgyalogság harcolhatott és a török ágyúk egy része is az akkori falu környékén helyezkedett el.
A fellelt korabeli település közeléből mintegy 200, zömmel a 16. századból származó hadilelet került elő a fémkeresős kutatásoknak köszönhetően. Köztük a magyar seregekkel szövetséges lengyelek pénzérméi is.
„Kiemelendő a leletek közül még falu nyugati vége közelében előkerült két I. Szulejmán-arany valamint egy 16. századi vaseszközlelet, amely feltehetően a falu lakói által a csata előtt elrejtett eke alkatrészeit és mellette egy bárdból állt. Emellett százas nagyságrendben találtak nyílhegyet, egyéb puska- és tüzérségi lövedék maradványait, és egy golyóöntő formát is találták meg az érintett területen” – sorolta a leleteket a régész.
Hozzátette, hogy a település azonosításához fémkeresők és a térképforrások használatán túl a 2009-ben megkezdett kutatási projekt keretében lézerszkennerrel végzett légi és kézi magnetométeres felmérést, valamint felszíni leletgyűjtést is végeztek. Mindezek eredményeként sikerült azonosítani Majs keleti határában egy korabeli egyutcás települést, ahol harminc méteres közönként összesen nyolc, mintegy 35 négyzetméter alapterületű házra, portára utaló jeleket találtak – mondta.
A kutatás távlati, az ütközet 500. évfordulóig kitűzött céljairól Bertók Gábor elmondta, hogy Földvár megtalálásával várhatóan könnyebb lesz behatárolni a mohácsi ütközet központi helyszínét és a több tízezer ember maradványait rejtő – jelenleg ismeretlen elhelyezkedésű – tömegsírok helyeit is azonosítani tudják majd. Egyúttal azt is jelezte, hogy ehhez megfelelő anyagi támogatásra is szükség lesz, mivel az eddigi kutatásokat kisebb pályázati forrásokból, valamint a résztvevők önkéntes munkája segítségével valósították meg.
Az 1526. augusztus 29-én megvívott mohácsi csatában a 25 ezer fős magyar serege került szembe az Oszmán Birodalom mintegy 60 ezres haderejével. A magyarok vereségével az ország megkezdte három részre szakadása felé tartó útját és 150 évig tartó török hódoltság következett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
