Mit keres egy mezítelen szolga a 2200 éves sírban?

A Cumae ősi városában feltárt, színes freskókkal díszített sír díjnyertes találat, vélik az olasz régészek, akik azonban hozzátették: a Krisztus előtti 2-3. században készített freskó abban az időben már „retrónak” számított. Az ilyen stílusú freskók ekkorra már körülbelül 100-200 éve kimentek a divatból, tették hozzá.

Habár egy ruhátlan szolgáló (vagy beosztott) ábrázolása a mai korszellem szerint meglehetősen becsületsértő és embertelen lenne, akkoriban nem számított annak. Azokban és a következő évszázadokban a mezítelenségre a lét természetes állapotaként tekintettek. Az elítélt bűnözőkről, de például a női gladiátorokról is tudjuk, hogy olykor mezítelenül harcoltak a Colosseumban.

Cumae városa Nápolytól mintegy 25 kilométerre északnyugatra található, közvetlenül a Tirrén-tenger partján, Campania régióban. Feltehetően a Kr. e. VIII. század második felében alapították görög kereskedők, akik Euboia szigetéről (valószínűleg Cumából) érkeztek a helyszínre. Cumae volt az első görög kolónia a félszigeten, ám például Szicíliát már néhány évtizeddel hamarabb elkezdték meghódítani a kalandor görögök. Cumae évszázadokon át a terület legfontosabb görög városa volt, az etruszkok legyőzése is főként a flottájának köszönhető. A római köztársaság megalapítása után itt élt száműzetésben az utolsó római király, Lucius Tarquinius Superbus.

A régészek 2001 óta dolgoznak az ókori város körüli területeken, különösen a görög szentély, az utak és a nekropolisz körül. Több száz síremléket tártak fel azóta, a legtöbbjük boltíves temetkezési kamra, amelynek falait vulkáni tufából építették.

A jelenlegi felfedezésre 2018 júniusában került sor, ám csupán szeptember legvégén tárták a nyilvánosság elé. A nyilatkozatok szerint a kamrában három sírhely található. Belépni az építmény homlokzatán lévő ajtón lehet, amely egy jókora kőtömbbel volt lezárva. Sajnos a sírrablók megtalálták a módját valamikor az elmúlt két évezredben, hogy kifosszák a gyönyörű sírkamrát, ám néhány otthagyott sírmelléklet segítségével a szakértők viszonylag pontosan meg tudták állapítani, hogy mely évszázadban épült. Az igen nagy tér és az igényes freskók alapján elmondható, hogy tehetős emberek temetkeztek ide.

Magának a festménynek szokatlanul nagy a színpalettája. A nekropoliszban számos hasonló sírtömböt tártak már fel, azonban ezeknek a freskói főként csupán vörös és fehér színekben pompáztak, magyarázták az olasz régészek. Ám a mezítelen szolgát is ábrázoló falfestmény alkotói a barnától és a rózsaszíntől kezdve a feketén át a sárgáig számos színt használtak. A freskó nagy része az idők során tönkrement, és a vakolattal együtt a földre omlott. A kutatók úgy vélik, egy lakomát jeleníthetett meg egykoron az alkotás. A további állagromlás elkerülése végett a szakértők úgy döntöttek, a falfestményt, valamint a földön talált, még megmenthető darabjait elmozdítják jelenlegi helyükről, és a tervek szerint összerakják a kirakóst.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban