Hová lettek a kitömött filozófus gyászgyűrűi?

A kutatók már régen felismerték, hogy szeretteink elmúlásának, a gyásznak a feldolgozásában gyökeres változás következett be a 20. század elején. Az első világháború számtalan áldozata lényegében „luxuscikké” változtatta hosszú gyászidőszakot és az ahhoz kapcsolódó különféle szertartásokat. Ezt megelőzően, a viktoriánus kori Anglia lakói a legváltozatosabb, mai szemmel nézve igencsak bizarr módokon dolgozták fel a halált, amelyre keresve sem találhatnánk jobb példát a neves filozófus, Jeremy Bentham eseténél.

Az 1832-ben elhunyt Bentham ma leginkább arról nevezetes, hogy őt tekinthetjük az utilitarianizmus, vagyis a haszonelvűséget középpontba állító etikai irányzat megalapítójának. Bentham emellett az állatok jogait képviselő irányzat egyik korai előfutárának is tekinthető. Halála előtt úgy rendelkezett, hogy holttestét boncolják fel – hogy az orvosok rajta keresztül tanulmányozhassák az emberi szervezetet –, majd a belsőségeket eltávolítva testét tömjék ki és őrizzék meg az utókor számára. Ha ez önmagában nem lenne elég furcsa, Bentham azt is meghagyta, hogy kitömött holttestét egy kerekesszéken tolják majd be különféle társasági események helyszínére, hogy „jelenlétével” enyhítse az őt gyászoló ismerősök fájdalmát.

Az ismerettségeit a halála után sem elhanyagoló filozófus emellett 26 különleges gyászgyűrűt is készíttetett. Ezek mindegyikét Bentham fejének sziluettje és vésett aláírása díszíti, míg a gyűrű hátsó részén egy átlátszó kis tokban, hajának egy levágott tincse található. A gyűrűket Bentham ismerőseinek és korának neves tudósainak, hadvezéreinek és politikusainak ajándékozta. A végrendeletében megnevezett „szerencsések” között találjuk például a francia forradalom legendás alakját, La Fayette márkit, az utilitarianizmus másik nagy filozófusát, John Stuart Millt vagy éppen a közép-amerikai függetlenségi mozgalmak neves képviselőjét, José del Vallét.

A nem mindennapi gyűrűk többségének hollétét azonban ma már rejtély övezi. A Bentham kitömött testét is őrző patinás University College London (UCL) birtokában mindössze négy darab van jelenleg. További két gyűrű sorsa ismert: az egyik egy bizonyos William Stockwell, Bentham néhai szolgálójának családjában öröklődött egészen a mai napig, míg a francia közgazdász, Jean Baptist Say-nek ajándékozott gyűrűt a közelmúltban árverezték el egy aukción.

A maradék húsz gyászgyűrű felkutatásához az UCL most az emberek segítségére számít, kérve, hogy ha bárkinek van tudomása valamelyik hollétéről, az értesítse őket. Hangsúlyozták, hogy a gyűrűk lényegében bárhol lehetnek a világban, amit jól példáz, hogy John Stuart Mill gyűrűjére egy New Orleans-i ékszerboltban bukkant rá a UCL két öregdiákja. A relikviák nem csak Bentham személye miatt érdekesek, hanem azért is, mert kézzelfogható mementói a 19. század elején működő értelmiségi hálózatnak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
• Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban 
• „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
• Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye