Ritka kórban szenvedhetett Matsys Rút hercegnője
2018. augusztus 15. 13:33 Múlt-kor
Quentin Matsys talán leghíresebb képe a Groteszk idős nő című festmény, amelyet sokan csak a Rút hercegnő (The Ugly Duchess) néven ismernek. A kép egy orvosprofesszor elmélete szerint egy Matsys korában élt nemesasszonyt ábrázol, aki a ritka, úgynevezett Paget-kór hatására „nyerte el” eltorzult külsejét.
Korábban
Quentin Matsys a 15-16. századi európai festészet egyik legmeghatározóbb alakja. Életének korai szakaszáról – egy legenda szerint kovácsnak tanult – és művészi pályájának indulásáról keveset tudunk. A történészek azt valószínűsítik, hogy Leuven városának mestereitől tanulta a festészetet, majd 1491-ben költözött Antwerpenbe, ahol a helyi festőcéh egyik mesterévé vált. Itt végzett munkája révén őt tartják a 16-17. századi németalföldi művészet egyik fellegvárának számító antwerpeni iskola megalapítójának. Az 1530-ban elhunyt Matsyst ma leginkább portréiról, illetve vallásos és szatirikus festményeiről ismerjük.
Matsys talán leghíresebb képe a Groteszk idős nő című festmény, amelyet sokan csak a Rút hercegnő (The Ugly Duchess) néven ismernek. Az 1513-as kép – amely eredetileg egy diptichon volt, és az Idős férfi portréja című alkotással állt párban –, egy furcsa, torz arcú idős asszonyt ábrázol díszes öltözetben. A művészettörténészek szerint Matsys egy konkrét, korához képest illetlenül fiatalos ruhát viselő asszony szatirikus portréját alkotta meg ezzel.
Az asszony rendkívül szokatlan arcvonásai már régóta foglalkoztatják a kutatókat, ennek megfelelően több magyarázat is született már annak „modelljét” illetően. Sokáig tartotta magát az elképzelés, miszerint a képen a 14. században élt tiroli grófnő, Margit látható, akinek alakját politikai ellenfelei és az egyház igencsak befeketítette, miután engedély nélkül vált el férjétől és újra megházasodott. Margitot így már életében olyan gúnynevekkel illették, mint a „Szajha” vagy éppen a „Rút hercegnő”, amely ily módon magyarázatul szolgálhat Matsys festményének széles körben elterjedt nevére.
Margit ugyanakkor másfél évszázaddal korábban élt mint a flamand festő, így sokan valószínűtlennek tartják, hogy pusztán a róla szóló történetek ihlették volna meg Matsys rendkívül részletes portréját. 2008-ban aztán a londoni orvosprofesszor, Michael Blum állt elő a legújabb magyarázattal, miszerint a képen látható nő egy nagyon is azonosítható betegségben szenvedhetett. Az úgynevezett Paget-kór hatására az állkapocscsont rendkívül megduzzad és hasonló megnagyobbodás figyelhető meg a szemek, a homlok és az áll környékén is.
Blum elmélete szerint a kép egy 16. század elején élt nemesasszonyt ábrázolhat, aki fiatalabb korában valószínűleg egy ismert szépség volt. A Paget-kór aztán az asszony öregedésével egyre erősebb formában jelentkezett, így a Rút hercegnő továbbra is a környék „látványossága” maradt.
Matsys festménye egyébként maga is sokakat megihletett, így például fennmaradt egy másolat, amelyet Leonardo da Vinci készített róla. A Groteszk idős nő képével azonban legtöbben valószínűleg Lewis Caroll híres regénye, az Alice Csodaországban lapjain találkozhattak. A könyv első kiadását illusztráló képeket készítő John Tenniel ugyanis Matsys képéről mintázta a Hercegnő alakját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
- Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten
- Jubileumi kiállítás nyílik a Műcsarnokban Szervátiusz-díjas alkotók munkáiból
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.