Nem kapják vissza a Matisse-portrét a modell örökösei
2018. szeptember 13. 14:47 MTI
Egy New York-i fellebbviteli bíróság elutasította Henri Matisse francia festő modellje örököseinek keresetét arról, hogy a londoni National Gallery szolgáltassa vissza az 1908-ban készült Greta Moll portréja című festményt, mondván ők a műalkotás jogos tulajdonosai.
Korábban
A két éve indított perben az örökösök azzal érveltek, hogy a második világháború befejeződése után a festményt illegálisan adta el az a diák, akire megőrzésre rábízták. Az eladás után a festmény többször is gazdát cserélt még azelőtt, hogy 1979-ben a londoni National Gallery megvásárolta.
Margaret Moll Matisse tanítványa volt és többször ült modellt a francia festőnek. Moll férje, Oskar vásárolta meg a képet Matisse-tól. A háború után Moll férjével Berlinben élt és a festményt férje egyik Svájcban élő diákjának adta át megőrzésre. Az illető azonban Svájcban eladta a festményt, amely később amerikai galériákon keresztül jutott a hetvenes évek végén Londonba. Margaret Moll később Walesbe költözött, ahol meghalt.
A New York-i fellebbviteli bíróság jóváhagyta az első fokú bíróság korábbi döntését arról, hogy a Nagy-Britannia és a londoni National Gallery mentességet élvez az amerikai igazságszolgáltatás alól, mivel az örökösök keresete nem meríti ki a külföldi államok mentességére vonatkozó amerikai törvényben foglaltakat. „A festmény állítólagos elbirtoklását egy magánszemély követte el, nem pedig egy szuverén állam” – idézte a bírói testület döntését a The Art Newspaper honlapja.
Margaret Moll örökösei először Nagy-Britanniában próbálkoztak a festmény visszaszerzésével, de a National Gallery kizárta, hogy átadja a képet, mondván érvényes jogcíme van rá, egy londoni galériától vásárolta meg. A holokauszt idején elrabolt festmények ügyében eljáró brit kormányzati testület szintén elutasította keresetüket, mondván a náci korszak lezárult 1945-ben, két évvel az előtt, hogy a festményt eladták Svájcban. Az örökösök 2016-ban amerikai bíróság elé vitték keresetüket, amely tavaly elutasította azt.
A National Gallery kedden üdvözölte az amerikai bíróság döntését. Közleményében ismét hangsúlyozta, hogy „jóhiszeműen vette meg” annak idején a festményt, és az esetre nem vonatkoznak a nácik által elrabolt festményekről szóló rendelkezések.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.