Délkelet-Ázsia népességének származása jóval összetettebb, mint eddig gondolták

Délkelet-Ázsia a világ egyik genetikailag legsokszínűbb régiója és immár több mint száz éve tudományos viták zajlanak arról, hogy a terület mai lakosságának eredetével kapcsolatos teóriák közül melyik a helyes – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az egyik elmélet szerint a mai észak-vietnami Hoa Binh tartomány területén egykor élt vadászó-gyűjtögető népek, amelyek 44 ezer évvel ezelőtt Délkelet-Ázsia őslakosai voltak, maguktól tértek át a mezőgazdasági termelésre a Kelet-Ázsiából érkező korai földművesek közreműködése nélkül. Egy másik elmélet szerint viszont a mai Kína területéről érkező rizstermelők vették át a Hoa Binh-i vadászó-gyűjtögetők helyét.

A Cambridge-i Egyetemen és a Koppenhágai Egyetemen is dolgozó Eske Willerslev vezette mostani tanulmány szerint azonban egyik teória sem teljesen pontos. A legfrissebb eredmények szerint ugyanis Délkelet-Ázsia jelenkori népessége legalább négy ősi populációtól származik. A kutatók Malajzia, Thaiföld, a Fülöp-szigetek, Vietnam, Indonézia, Laosz és Japán területéről való 8000 éves emberi maradványokból vett DNS-mintákat elemeztek vizsgálatuk során. A tanulmány már azért is jelentős, mert a régióból eddig csupán 4000 éves mintákon sikerült DNS-dekódolást végezni.

A mostani minták között a Hoa Binh-i vadászó-gyűjtögetőktől és a japán Dzsómon-kor emberétől származó DNS-minták is szerepeltek, aminek köszönhetően a tudósoknak a világon elsőként sikerült genetikai kapcsolatot kimutatniuk a két populáció között. A kutatók 26 ősi emberi genomot szekvenáltak – a szekvenálás a DNS építőköveit alkotó nukleotidbázisok sorrendjének a meghatározása –, majd az eredményeiket összevetették a Délkelet-Ázsiában ma élő emberek DNS-ével. A kutatás jelentőségét növeli, hogy a Délkelet-Ázsiában uralkodó hőség és nedvesség miatt ez az egyik legkedvezőtlenebb környezet az emberi maradványok, így a DNS-minták fennmaradásához, ami óriási kihívást jelent a szakemberek számára.

„Huszonhat ősi emberi genom – 25 délkelet-ázsiai és egy Dzsómon-kori – szekvenálásával kimutattuk, hogy a létező elméletek közül egyik sem ad teljesen magyarázatot Délkelet-Ázsia történelmének összetettségére. Mind a Hoa Binh-i vadászó-gyűjtögetők, mind a kelet-ázsiai földművesek hozzájárultak a mai Délkelet-Ázsia sokszínűséghez, valamint további vándorlások is hatással voltak a régió szigeteire és Vietnamra” – mondta Hugh McColl, a Koppenhágai Egyetem doktorandusza, aki a tanulmány egyik vezető szerzője volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye