2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nem a kőtömb ütötte agyon a legszerencsétlenebb pompeji férfit, még szörnyűbb halála lehetett

2018. július 3. 10:36 MTI

Kezdetben a szakemberek azt gyanították, hogy a lezúduló lávafolyam által elsodort, mintegy 300 kilogrammos kőtömb nekivágódott a férfinak és agyonütötte. A tetem részletes vizsgálata nyomán azonban megváltoztatták a véleményüket.

Nem egy hatalmas kőtömb, hanem a hamueső okozta Pompejiben annak a mozgássérült férfinak a halálát, akinek maradványait májusban fedezték fel a régészek a Vezúv lábánál –  közölte Massimo Osanna, a pompeji régészeti lelőhely igazgatója. A 35 éves áldozat csontjainak vizsgálata alapján állapították meg a régészek, hogy a férfi mozgáskorlátozott lehetett, és ezért nem volt képes időben biztonságos helyre menekülni a Vezúv kitörésekor, 79-ben.

Kezdetben a szakemberek azt gyanították, hogy a lezúduló lávafolyam által elsodort, mintegy 300 kilogrammos kőtömb nekivágódott a férfinak és agyonütötte. A tetem részletes vizsgálata nyomán azonban megváltoztatták a véleményüket és közölték, hogy nem kőtömb ölte meg, hanem a vulkáni hamu és a por fojtotta meg a férfit. Erről árulkodik az áldozat szélesre tárt szája, az áldozat fogai is teljesen jól konzerválódtak.

„Ennek az embernek a halála még rettenetesebb volt, mint azt korábban feltételeztük. A kőtömb gyors halált idézett volna elő” – hangoztatta Osanna. Olasz médiajelentések szerint az áldozat nyitott szája hasonlít Edvard Munch norvég festő Sikoly című világhírű festményéhez. A maradványok elemzésének eredményeit a közeljövőben fogják részletesen ismertetni, és egy tudományos tanácskozás témája is lesz.

A hátán fekvő férfi csontvázát a közelmúltban felfedezett és jelenleg is feltárás alatt álló balkonos sikátor, a vicolo dei Balconi és az Ezüstlakodalom házáról elnevezett utcácska, a vicolo delle Nozze d'Argento sarkán találták meg a város egy eddig feltáratlan, nagyjából 66 hektáros területén folyó munkálatok során. Pompeji 20 ezer lakójának jelentős része meghalt a Vezúv 79-es kitörésekor, amikor a várost maga alá temette egy réteg láva, sár és por. Csak a 18. században fedezték fel az elfeledett város nyomait, benne számos nagyon jó állapotban megőrződött holttesttel, amelyek még abban a pozícióban voltak a rétegek alatt, amelyben egykor az életükért küzdöttek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár