Eredeti színükben pompázó házak szegélyezte utcára bukkantak Pompejiben
2018. május 22. 10:59 MTI
Szinte tökéletes állapotban lévő és eredeti színükben pompázó erkélyekkel szegélyezett utcácskát tártak fel régészek a dél-olaszországi Pompejiben. Az illetékes olasz kulturális hatóságok szerint az épületeket a Vezúv 79-es kitörésekor elpusztult város egy eddig feltáratlan, nagyjából 66 hektáros területén folyó munkálatok során fedezték fel.
Korábban
„Egy ilyen felfedezés igazi újdonságnak számít Pompeji ezen területén” - írta közleményében a régészeti lelőhely, megjegyezve, hogy majdnem kétezer évvel a vulkánkitörés után a romváros még mindig képes meglepni a régészeket.
A mostani felfedezés nem csupán azért különleges, mert a látogatók eredeti színükben láthatják majd az épületeket, hanem mert Pompejiben rendkívül ritkák az olyan épületek, amelyeknek felső szintje is átvészelte az elmúlt évezredeket. Ennek oka, hogy a szomszédos Herculaneummal ellentétben, amelyet alulról felfelé temetett be a hamu, Pompejire felülről csapott le a végzete.
A Vezúvtól való nagyobb távolsága miatt Pompejit vékonyabb rétegben borította be a törmelék – átlagosan négy méter magasan, míg Herculaneumot több mint 20 méter magasan –, ami azt jelenti, hogy az épületek felső szintjét nem volt, ami megóvja a pusztulástól.
A most feltárt épületek jellegzetes „pompeji vörös” színűek, és virágokat, valamint állatokat idéző geometriai formák díszítik őket. Massimo Osanna, a pompeji régészeti lelőhely igazgatója szerint az erkélyek nem csupán a színüket, hanem néhány bútordarabot is megőriztek a jelenkor számára.
Némelyiken még amforákat is találtak a kutatók, akik szerint a római időkben főleg bor és olaj tárolására használt cserépedényeket annak idején száradni hagyták kint a tulajdonosaik. Az újonnan feltárt területen zajló munkálatok befejeztével a térséget megnyitják a látogatók előtt.
Pompeji 20 ezer lakójának jelentős része meghalt a vulkánkitörés során, amikor maga alá temette egy réteg láva, sár és por. Csak a 18. században fedezték fel az elfeledett város nyomait, benne számos nagyon jó állapotban megőrződött holttesttel, amelyek még abban a pozícióban voltak a rétegek alatt, amelyben egykor az életükért küzdöttek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap