2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Elveszett ősi várost találtak Irakban

2018. május 14. 16:23 MTI

Egy elveszett ősi város, Mardaman mintegy 4800 éves romjait fedezték fel a régészek az észak-iraki kurdisztáni autonóm régióban. A német Tübingeni Egyetem kutatói 2013 óta végeznek ásatásokat a területen és tavaly nyáron 92 ékírásos agyagtáblára bukkantak egy agyagedénybe elrejtve, egy palota maradványai között. A Heidelbergi Egyetem nyelvésze, Betina Faist nemrég megfejtette a táblákon szereplő szöveget, amely az ősi város, Mardaman – néhol Mardama – nevét rejtette.

A Tübingeni Egyetem professzora, Peter Pfälzner szerint Mardaman romjai, amelyeket a mai Kurdisztán autonóm régió Basszetki nevű faluja közelében fedeztek fel, azt sugallják, hogy az ősi város valamikor Kr. e. 2800–2650 között jött létre és Kr. e. 1900–1700 között élte virágkorát. Mardaman később az Kr. e. 911–612 között fennálló Újasszír Birodalom idején is gyarapodott.

Az agyagtáblák nagyjából Kr. e. 1250-ből származnak, amikor a város az Asszír Birodalom része volt és egy asszír kormányzó fennhatósága alá tartozott. Az ásatást vezető Pfälzner szerint a táblákon lévő szöveg a „kormányzó és Mardama lakóinak adminisztratív és kereskedelmi kapcsolatait” taglalja. Az egyéb lelőhelyeken talált ősi szövegek tanúsága szerint, noha Mardaman olykor nagyobb birodalmak részét képezte, voltak idők, amikor független királyságként működött.

A palotát – ahol az ékírásos táblákat találták – ugyan lerombolták Kr. e. 1200 körül, ám a város fennmaradt. Pfälzner szerint története során Mardamant többször is megtámadták, volt, hogy részben le is rombolták, hogy aztán később újraépítsék. A táblákat rejtő edényt vastag agyagréteg fedte, amiből arra következtettek a kutatók, hogy a város lakói meg akarták óvni őket. „A táblákat valószínűleg nem sokkal azután rejtették el így, hogy a környező épületeket lerombolták” – írta Pfälzner az egyetem közleményében. „Talán a rajtuk szereplő információt fontos volt megóvniuk és megőrizniük az utókor számára”.

Mardaman területén folytatódnak az ásatási munkálatok. Pfälzner szerint a lelőhelyet szerencsére elkerülte a fosztogatási hullám, amely több iraki régészeti területet is sújtott a közelmúltban. „Mivel a város a Mezopotámia, Anatólia és Szíria közötti kereskedelmi útvonalaknál feküdt, Mardaman minden bizonnyal befolyásos várossá és regionális királysággá fejlődött” – írta Pfälzner, hozzátéve, hogy a város olykor még riválisa is volt a nagy mezopotámiai hatalmaknak. 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár