4000 éves sumér kikötőt találtak Dél-Irakban
2018. március 21. 18:42
Egy olasz és iraki régészekből álló csapat egy hozzávetőlegesen 4 ezer éves sumér kikötő maradványaira bukkant Mezopotámiában. A régészeti szenzáció és a számos lelet különleges bepillantást engedhet majd a világ legősibb civilizációjába.
Korábban
A civilizáció bölcsőjének nevezett termékeny félhold keleti részén a sumérok Kr. e. 6000 táján telepedtek le. A mai Irak területén ők alkották meg az első írott szöveget, tökéletesítették a kereket, találták fel az ekét, az öntözéses földművelést és hozták létre az első városállamokat, amelyekben a világon elsőként vezették be a 24 órás időszámítást.
Licia Romano és Franco D'Agostino, a római Sapienza Egyetem munkatársai, az ásatás vezetői kedden jelentették be, hogy az iraki Nászirijja városától mintegy hét kilométerrel délre található Abu Tbeirah régészeti területen egy sumér kikötő maradványaira bukkantak.
„Ez a valaha volt legrégebbi kikötő, amelyet Irakban feltártak. Mindeddig a legrégebbi kikötőt Úr városa környékén fedezték fel, ám az kétezer évvel későbbi időszakra datálható” – magyarázták a kutatók.
A kikötő vízfelülete 130 méter hosszú és mintegy 40 méter széles volt egykoron, amely a kikötői funkció mellett minden bizonnyal egy hatalmas víztározóként is működött, amelyben a Tigris és Eufrátesz folyók vizét gyűjtötték a sumérok. A felfedezés azt is bebizonyította, hogy a sumérok városállamai jóval későbbi időkig kapcsolatban maradtak a két folyammal.
A felfedezés segíthet a kutatóknak, hogy fényt derítsenek arra a Kr. e. 2200 körül érkező klímaváltozási sokkra, amelynek hatására hatalmas aszály pusztított szerte Mezopotámiában, aminek következtében véget ért a sumér civilizáció.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 20:20
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap