Százéves filmfelvétel mutatja, ahogy a német katonák a senki földjén rohannak át a somme-i vérfürdőben
2018. február 15. 13:24
Az 1916. júliusa és novembere között zajló somme-i csata az első világháború legvéresebb ütközeteként vonult be a történelembe. Bár közvetlen eredményt egyik oldal javára sem hozott, az itt zajló események az egész világgal megismertették a lövészárok-hadviselés borzalmait. Most egy korabeli felvételről mi is nyomon követhetjük, amint egy német különítmény rohamra indul a becsapódó lövedékek közepette.
Korábban
Az első világháború elején a német hadvezetés arra készült, hogy egy villámháborúval térde kényszerítheti Franciaországot. Ennek érdekében a német csapatok 1914. augusztusában lerohanták a semleges Belgiumot és Luxemburgot, majd nagy lendülettel nyomultak be Észak-Franciaország területére mintegy 70 km-re megközelítve Párizst. Az antant erői végül szeptember elején, a marne-i csatában megállították a német inváziót, amelyet követően kiépült az Északi-tengertől egészen a svájci határig húzódó nyugati front és megkezdődött a négy éven keresztül húzódó véres állóháború.
A világháború során a felek számos alkalommal kísérletet tettek arra mindkét oldalról, hogy egy-egy nagyobb offenzívával áttörjék az ellenséges vonalakat, ezek többsége azonban csak mérsékelt és rövid életű sikert hozott. Nem volt ez másképp az első világégés legvéresebb ütközetének tartott somme-i csata esetében sem.
A nyugati szövetségesek terve 1916 nyarán az volt, hogy a Somme folyó völgyében előrenyomulva áttörjék a német frontot és ezzel felszabadítsák az előző évben megszállt észak-francia területeket. A támadás előkészítése során 7 napon keresztül folyamatos tüzérségi bombázás alatt tartották a német erődítéseket, azt remélve, hogy ezzel megtisztíthatják a terepet az előrenyomulást nehezítő szögesdrót akadályoktól és meggyengíthetik a lövészárkokban várakozó német erőket is. A hét során mintegy másfél millió lövedék hullott a németekre, hamarosan azonban kiderült, hogy az alaposnak hitt előkészítés nem sok gyakorlati eredményt hozott.
Az antant július 1-én indította meg a támadást, amely végül több mint négy hónapon keresztül tartott. A csatában 13 hadosztállyal résztvevő britek szempontjából azonban már rögtön az offenzíva első napja örökre beírta magát az angol történelem legsötétebb lapjaira. A német géppuskások sorról sorra tarolták le az állásaik felé közelítő antantkatonákat, így csak a brit katonák közül több mint 19 ezer vesztette életét ezen a napon (és további 40 ezer megsebesült, eltűnt vagy fogságba esett).
A csatában először játszott kiemelt szerepet a légierő, valamint itt vetettek be először tankokat is, amelyektől a brit hadvezetés az ellenséges lövészárkok leküzdését remélte. A 141 napon keresztül zajló csata végére mindkét oldal veszteségei meghaladták a fél millió főt, így a somme-i csatát a világháború legvéresebb ütközetként tarthatjuk számon. A hatalmas áldozat nem hozta meg a várt eredményt, az antant alig néhány kilométerrel tudta eltolni a frontot – igaz, egyes történészek szerint a csata így is kulcsfontosságú volt a háború végkimenetele szempontjából, ugyanis a németeket sokkal érzékenyebben érintette a hatalmas vérveszteség a katonáit jobban pótolni tudó szövetségeseknél.
A somme-i csata egyben a világ elé tárta a lövészárok-hadviselés igazi borzalmait. A britek egy önálló propagandafilmet is forgattak az itt készült felvételekből, míg egy német tiszt így emlékezett vissza a csata forgatagában átélt rettegésre:
„Mikor az angolok megközelítették a fedezékünket, odakiáltottam [az embereimnek]: „Kifelé! Szálljatok szembe az ellenséggel!” A bejáratnál álltam, amikor egy kézigránát megsebesített. A fedezékünkben tűz ütött ki. Ott álltam az angolok és az égő bunker között, ahol a felhalmozott lőszer felrobbant. Sírás és sikítás hallatszott mindenhonnan, ahogy a bajtársaim fulladoztak vagy éppen halálra égtek. Az egyetlen vágyam az volt, hogy meneküljek.”
Az ütközetről készült filmfelvételek egyikén azokat a pillanatokat láthatjuk, amint az ellenséges vonalak közti senkiföldjén német katonák menekülnek, miközben körülöttük folyamatosan csapódnak be az újabb és újabb lövedékek. Jól látszik, ahogy a katonák lövészárokról lövészárokra rohannak, de előfordul, hogy egy-egy kráterben keresnek menedéket a robbanások elől.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
