Készpénz híján csak kölcsönből tudott elutazni saját beiktatására George Washington

1732. február 22-én született – bár igazság szerint február 11-én látta meg a napvilágot, és első tizenkilenc születésnapját is ekkor ünnepelte. Akkor azonban a brit parlament - másfél évszázados késéssel - bevezette a Gergely-naptárt, és mivel a döntés a gyarmatokra is vonatkozott, Washington születésnapja tizenegy nappal hátrébb került a kalendáriumban.

Virginiai ültetvényes családból származott. Tizenhét éves koráig járt iskolába, ahol főként matematikából jeleskedett. 1749-től földmérőként dolgozott a Shenandoah völgyben, ekkor szeretett bele egy jómódú földbirtokos fiatal feleségébe. A társasági életben botladozva döbbent rá műveltségének hiányosságaira, amelyeket gyorsan bepótolt: a politikától a színdarabokig és a filozófiai művekig mindent elolvasott, ami keze ügyébe került.

Húszévesen nagy vagyont örökölt, és belevetette magát a politikába. Sikerült felhívnia magára Virginia kormányzójának figyelmét, így 1752-ben rábízták a milíciák feletti ellenőrzést. Az 1754-ben kitört brit-francia háborúban sikeresen harcolt, nem egy ütközetben kiemelkedő személyes bátorságról is tanúságot tett. Huszonnyolc évesen már ezredes volt, a háború után megnősült és boldog családi életet élt.

1774-ben, immár Virginia egyik leggazdagabb embereként kapcsolódott be ismét a politikába. Az állam delegáltjaként Philadelphiában részt vett a kontinentális gyűlésen, majd a Függetlenségi Nyilatkozatot elfogadó kontinentális kongresszuson. Az ezt követő függetlenségi háborúban a hadsereg vezetőjeként szerzett múlhatatlan érdemeket a gyarmatok 1783-ban Anglia fölött kivívott győzelmében.

Az újonnan létrejött Amerikai Egyesült Államok alkotmánya 1787 szeptemberében született meg és 1789 márciusában lépett életbe, ez a világ legrégebben hatályos írásos alaptörvénye. Az új állam első elnökét megválasztó elektori kollégiumban Washington kapta az összes szavazatot, első elnöki beszédét 1789. április 30-án New Yorkban tartotta meg. Érdekesség, hogy ekkoriban földjei nemigen jövedelmeztek, így készpénz híján az egyébként dúsgazdag Washington csak kölcsönből tudott beiktatására elutazni. Az elnöknek a kongresszus 25 ezer dolláros éves jövedelmet ajánlott fel, amit a „nemzet atyja” visszautasított, mert a nemzet vezetését polgári kötelességének tekintette.

Első elnöki terminusa az új állam belpolitikai struktúráinak kialakításával telt. 1792-ben újraválasztották, második négy évére esett az indiánokkal vívott véres háború befejeződése. Washington az egyetlen amerikai elnök, aki hivatali ideje alatt személyesen vezette csapatait, az úgynevezett Whiskey-felkelés során katonai erő felvonultatásával demonstrálta a kormány erejét. Ő az egyetlen elnök, akit két városban iktattak be (másodszor ugyanis Philadelphiában tette le a hivatali esküt), és az egyetlen, aki nem élt Washingtonban. Ő az egyetlen egyhangúan megválasztott elnök is.

1797-ben már nem vállalta harmadszor az elnökjelöltséget, utódai között ezután sokáig hallgatólagos megállapodás volt, hogy nyolc évnél tovább egy elnök sem marad hivatalban. Kivételt csak F. D. Roosevelt jelentett, az ő négy ciklusa (1933-1945) után 1951-ben alkotmánymódosítás rögzítette a két elnöki ciklust.

Bár Washingtont utóda, John Adams az amerikai hadsereg főparancsnokává nevezte ki, az életéből hátralévő két évet visszavonultan töltötte. 1799. december 14-én halt meg. Már életében több város kapta a Washington nevet, később róla nevezték el az amerikai fővárost és egy államot is. Az amerikaiak mindennap vethetnek egy pillantást első elnökükre, ha elővesznek egy egydollárost, amelyen Washington portréja látható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek