2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Egy gazda bukkant rá 1857-ben a Kaba határában becsapódott világhíres meteoritra

2017. november 3. 16:27 MTI

Átfogó kutatások a kabai meteoriton címmel a 160 éve Kaba határában lehullott meteorit kutatásának legújabb eredményeit bemutató konferenciát rendeznek november 8-án a Debreceni Református Kollégiumban - közölte Kustár Zoltán főigazgató a helyszínen csütörtökön tartott sajtótájékoztatón.

A főigazgató hozzátette: az elmúlt években különféle tudományos módszerekkel vizsgálták a kabai meteoritot, és most, 160 évvel a megtalálása után eljött az idő, hogy összegezzék ezeknek a kutatásoknak az eredményeit.

Nagy Mihály, a kollégium gimnáziumának nyugalmazott igazgatója, aki az elmúlt években részletesen feldolgozta a meteorit történetét, felidézte, hogy 1857. április 15-én hullott le a meteorit Kaba határában, egy gazda 24 órán belül megtalálta, az elöljáróság pedig úgy döntött, hogy a Debreceni Református Kollégiumnak adják át.

Néhány nappal később Török József, a kollégium természetrajz-professzora a tanárkari ülésen már bemutatta a meteoritot, amelyről már akkor megjegyezte, hogy „hat a mágnestérre”. Ez utóbbi tulajdonságát is vizsgálták az elmúlt években a debreceni atommagkutató intézetben, és ezekről az eredményekről szintén beszámolnak a konferencián - tette hozzá.

Nagy Mihály elmondta azt is, hogy a kiegyezést követően Friedrich Wöhler német vegyész a kabai meteorit vizsgálatával mutatott ki a világon először szénhidrogén-tartalmat meteoritokban. (A kiegyezést megelőzően a bécsi udvar szerette volna magának megszerezni az időközben világhírűvé vált meteoritot, de azt a református egyházkerület és a kollégium vezetősége sikeresen megakadályozta.) Hozzátette: a Földön fellelt néhány szenes kondrit típusú meteorit - közéjük tartozik a kabai meteorit is - a naprendszer kezdeti, mintegy négy és félmilliárd évvel ezelőtti állapotát őrizte meg számunkra.

A becsapódásakor 3000 grammnál valamivel nagyobb tömegű meteorit - amelyből megtalálója, vélhetően aranyrögöt keresve maga is letört egy darabot, majd kutatási célokra vágtak le mintákat - jelenleg csaknem 2600 grammot nyom, páncélszekrényben féltve őrzik, pontos mása látható a kollégium múzeumában - mondta el a szakember.

Rózsa Péter, a Debreceni Egyetem (DE) ásvány- és földtani tanszékének vezetője szerint a tudományos vizsgálati módszerek fejlődésével újabb és újabb technikákkal vizsgálják a meteorit szerkezetét, összetételét a 2007-ben levágott mintákat felhasználva. E kutatások legújabb eredményeiről és a további vizsgálati tervekről is beszámolnak a november 8-i tudományos konferencián - fűzte hozzá.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár