Druida szertartásoktól az édességgyűjtésig – hogyan alakult ki halloween ünnepe?

2017. október 31. 17:23 MTI

Október 31-én tartják a világ számos országában meghonosodott, angolszász eredetű halloween ünnepét. Az elnevezés az angol All Hallows' Eve kifejezés rövidülése, ami magyarul mindenszentek előestéjét jelenti. A keltáknál ekkor ért véget a nyár, ekkor terelték a szarvasmarhát a legelőről az istállókba, ünnepelték az újévet, egyszerre hódolva a Napisten és a Holtak Ura előtt.

Korábban

A druidák hite szerint e napon tért vissza a földre azoknak a bűnösöknek a lelke, akik az előző esztendőben haltak meg, és azóta állatok testében „léteztek”. Hogy ne az élők testét foglalják el, a házakban ilyenkor kioltották a tüzet, és hátborzongató ruhákban próbálták elijeszteni a holtakat. Áldozatokat is bemutattak, hogy engesztelést szerezzenek a lelkek számára, és egyengessék útjukat a mennyei örömök felé.

A középkori hiedelmek szerint a mindenszenteket megelőző nap végezték üzelmeiket a boszorkányok és varázslók, ma is több okkult szekta tartja úgy, hogy ilyenkor a szellemi és a fizikai világ érintésnyire kerül egymástól, és ekkor a legnagyobb erejű a mágia. A 8. századtól terjedt el az a hiedelem, hogy a torz vonásokkal „ékesített” lámpások megvédik az utazókat a rossz szellemektől.

A halloween 1840 körül került Amerikába, amikor az írországi burgonyaínség következtében ezrek vándoroltak ki az óceánon túlra és vitték magukkal szokásaikat. Az egyik legenda szerint létezett egy Stingy Jack (Fukar Jack) kovácsmester, akire az ördög is annyira haragudott, hogy halála után a pokolba sem nyert bebocsátást. Ehelyett arra ítéltetett, hogy örökké bolyongjon, és keresse nyugvóhelyét. Kezében egy kivájt tarlórépa volt, benne egy izzó széndarabbal, ez szolgált lámpásként, így ragadt rá a Jack of the Lantern (Lámpás Jack) név, amelynek rövidült változata, a jack-o-lantern ma a halloweeni töklámpást jelöli. A lámpások egyébként eredetileg például tarlórépából, karórépából vagy céklából készültek, a tök az ünnep tengerentúli meghonosításával vette át a helyüket.

A mindenszenteket megelőző nap mára elvesztette eredeti jelentőségét, a kereskedelemben ugyanakkor megmaradt, az üzletek kirakatait az ünnep jelképei díszítik, és több országban a televíziók horrorfilmmaratont sugároznak. A halloween ma főként a gyermekek fantáziáját ragadja meg, akik különféle jelmezeket öltenek, lámpásokat készítenek a kivájt tökökből, és házról házra vándorolva „rémisztő” fenyegetésekkel édességeket és gyümölcsöt „zsarolnak” ki az ott-lakóktól (trick or treat, azaz csíny vagy finomság). A gyerekek mellett felnőttek számára is rendeznek jelmezes halloweenpartikat. A kóbor lelkek éjszakáján Amerikában felvonulásokat tartanak, a mulatság éjszakai bárokban folytatódik egészen hajnalig.

Halloween éjjelén a „szörnyételek” is divatosak: a gyerekek is fogyaszthatják a paradicsomból készült „vérlevest”, a „véres ujjat”, amely hosszúra vágott sült krumpli és frankfurti virsli ketchuppal, a „kukacos földet” (csokoládé puding fekete „kukac” díszítéssel) vagy „Drakula vérpudingját” (vanília puding málna- vagy epermártással leöntve). A felnőttek Halloween-kenyeret sütnek: a gyümölcskenyérben gyűrűt rejtenek el, aki megtalálja, tudhatja, hogy a következő évben férjhez megy vagy megnősül. Az italok készülhetnek gyümölcsből, felnőtteknek alkohollal, a lényeg, hogy élelmiszerfestéktől jó véresek - azaz pirosak - legyenek. Az ünnep számtalan, főként persze amerikai regény, képregény és film tárgya, talán a leghíresebb John Carpenter Halloween című, több folytatást megélt horrorfilmje.