Elképzelhető, hogy Szent Miklós csontjait mégsem lopták el 1087-ben, és ma is Mürában vannak
2017. október 5. 16:57
Szent Miklós maradványait a halálát követően püspökségének helyszínén, Mürában temették el az elterjedt történet szerint. 1087-ben egy földrengést és a szeldzsuk törökök hódítását követően itáliai hajósok ellopták a maradványokat és a dél-itáliai Bariba vitték, ahol ma is álló bazilikát építettek sírja fölé. Egy török régészcsoport kutatásai szerint azonban könnyen elképzelhető, hogy valaki más csontjait vitték el a 11. században, és Szent Miklós földi maradványai ma is Mürában nyugszanak.
Korábban
Szent Miklós (Nikolaosz), a keleti egyházak legtiszteltebb szentje a hagyomány szerint 280 körül született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Megtérése után jótékony célokra osztogatta szét örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra (a mai Demra) püspökévé. Diocletianus és Galerius császár keresztényüldözése (303-311) idején börtönbe került, de életben maradt, és részt vett a 325-ben tartott niceai zsinaton. (Érdekesség, hogy Jézus Istennel való egylényegűségéről szóló vita hevében Miklós állítólag felpofozta vitapartnerét, Ariust.)
Miklóst 350 körül (a hagyomány szerint 343. december 6-án) szólította magához az Úr, sírja ezután zarándokhellyé vált. A december 6-i dátumra nincs egyértelmű bizonyíték. Az emlékére épült templomot a mamelukok és az arabok mellett több földrengés is megrongálta. Kultusza már halála után kialakult, számos csodatettéről szólnak a történetek. Mivel több tucatnyi embert segített meg a legendák szerint, ezért az utazók, a kereskedők, a tolvajok, az íjászok, a zarándokok, a tengerészek, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a pálinkafőzők és a révkalauzok mellett a gyermekek és a diákok védőszentje is, továbbá oltalmazója a házasságnak, az anyaságnak, de a hajadonoknak és az aggszüzeknek is. Ezenkívül Oroszország, Görögország, Szicília, Lotaringia és Apulia védőszentje is.
Úgy tudjuk, hogy a kis-ázsiai Mürában temették el maradványait, amikor pedig a szeldzsuk törökök elfoglalták 1087-ben a várost, amelyet egy földrengés is súlyosan megrongált (csakúgy mint a sírja fölé emelt templomot), maradványait tisztelői a dél-itáliai Bariba vitték (pontosabban fogalmazva lopták), ahol bazilikát építettek a tiszteletére, s ereklyéit Orbán pápa helyezte el a főoltáron. Azóta is minden év május 9-én összegyűlnek a helyi hívek, hogy megünnepeljék a csodát, amely szerint a szent csontjaiból illatos olaj oldódott ki. Ugyanakkor Velence is azt állítja, hogy birtokában vannak magukból olajokat árasztó csontok, a tudományos vizsgálatok pedig azt állapították meg, hogy a két itáliai városban található emberi maradványok ugyanattól a személytől származnak. Mint az számos ereklyénél szokott lenni, többek között Németország, Görögország, Bulgária, Oroszország, de még az Egyesült Államok és Kanada néhány templomának hívei is meg vannak győződve afelől, hogy a híres püspök maradványainak egy-egy darabját őrzik a szentélyükben.
2013-ban a török székhelyű Szent Miklós Béketanács levelet küldött Ferenc pápának, hogy Miklós csontjainak legalább néhány darabja hazájának földjén nyugodhasson. Ám egy új felfedezés szükségtelenné teheti a nem kis vitákat eredményező kérést. Egy csapat, Mürában dolgozó régész ugyanis feltárt egy templomot, azon a helyen, ahol a krónikák szerint Szent Miklós eredetileg is nyugodott a halálát követő évszázadokban. Az egyik teória szerint a sír fölé épült templom valójában túlélte a földrengést, és a szeldzsuk hódítás elől kilopott csontok tulajdonképpen egy másik szent ember maradványai lehetnek.
Cemil Karabayram, az Antalya város műemlékvédelmi hatósága vezetőjének megrendelésére digitális átvizsgálásra került sor a templom alatti földrészen, ahol egy érintetlen szentély nyomait mutatták ki a műszerek. „Úgy véljük, hogy a szentély egyáltalán nem sérült meg, ám nehéz lesz eljutni hozzá a mozaikpadló miatt” – mondta Karabayram a Hürriyet Daily News török újságnak. Mindez időbe fog telni, először ugyanis az értékes mozaikrétegeket kell óvatosan eltávolítaniuk a szakértőknek.
Nem először merült fel probléma a szent csontjainak pontos helyét illetően. 1993-ban egy régészcsapat azt állította, hogy az Antalyától nem messze lévő, Rodoszhoz közeli Gemile(r) szigetén van a szent végső nyughelye. Azért jutottak e következtetésre, mert kiderült, hogy a tengerészek a szigetet Szent Miklósnak nevezték akkoriban, valamint egy 4. századra datált rom régészeti vizsgálata is azt jelzi, hogy a püspököt ott temethették el. A szakértők azt is el tudják képzelni, hogy azért került a szigetre (esetleg néhány évtizeddel később), hogy a 7. században igen gyakori arab tengeri betörések ellen védve legyen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap