Bajuszszerű női szájtetoválás és buja szőrzet – Japán és Oroszország ismeretlen őslakosai, az ainuk

Az ainuk javarészt vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, és természeti vallást követtek. Úgy vélték, a természet minden egyes szegmensének lelke van és egy isten lakozik benne. Az ainuk a medvéket is tisztelték, és még egy medveistenben, Kim-un Kamujban is hittek.

A 13. században az Ezocsin (vagyis a mai Japán második legnagyobb szigetén, Hokkaidón) élő hainuk egyre aktívabban kezdték keresni a kapcsolatot a vadzsinekkel, vagyis a japánokkal. A tiszta ainu-származású emberek testét általában bujább testszőrzet borítja, bőrük pedig világosabb, mint a japánok legnagyobb etnikai csoportját kitevő jamatóké.

Korábban a kutatók feltételezték, hogy az ainuk a kaukázusi nagyrasszba sorolhatók. Az 1893-ban Arnold Henry Savage antropológus például még tipikusan európaiakra jellemző szemalakkal, mélyen ülő szemekkel megáldott, nagy szemöldökű és fülű, szőrös, de kopaszodásra hajlamos, kiálló arcccsonttal rendelkező népként írta le az ainukat. A legújabb DNS-vizsgálatok szerint azonban az ainuk és az európai fehér ember között nincs semmilyen genetikai hasonlóság.

Az ainuk egyik csoportja Japán északi és középső szigetein élt, míg az oroszországiak Szahalinon, a Kuril-szigeteken és a Kamcsatka-félszigeten. Manapság Kamcsatkán és Honsún, Japán főszigetén már nem élnek ainuk. Az ainuk nem csak szokásaikban, kinézetre is jelentősen különböztek a japánoktól, mivel egy bizonyos kor felett már nem borotválkoztak. Az ainu nők pedig már kislányként szájtetoválást kaptak, amelyet idővel fokozatosan terjesztettek ki arcuk egyre nagyobb területére.

2008-ban Japánban az ainukat őslakos népként ismerték el, akik saját nyelvvel, vallással és kultúrával rendelkeznek, és a kormány sürgette a csoport megkülönböztetésének megszüntetését. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”