Peron menekíttette a háborús bűnösöket

A peronista örökség

Mengele 1944-ben

A változás 1997-ben következett be: Carlos Menem elnök létrehozta az Argentínai Náci Cselekmények Tisztázása Bizottságot, melyet itt a spanyol kezdőbetűiből képezve CEANA-ként ismernek. Nem sokkal később a hivatalnokok rövid időre megnyitották a fontos aktákat a nyomozók előtt.

Bearitz Gurevich, akkoriban az Argentin Izraeliták Küldöttségének Szövetsége kutatójaként részt vett a bizottságban. Felkereste az argentin követségeket és konzulátusokat Stockholmban, Milánóban és más városokban, és részletesen átvizsgálta az ottani irattárakat.

Gurevich mégis a buenos aires-i Nemzeti Archívumban találta meg a talán leginkább sokatmondó bizonyítékot. A fellelt jelentésekben részletesen leírták a „titkos tanácsadók” létét, akik felhatalmazással rendelkeztek a háborús bűnökkel gyanúsítottak útjának egyengetésére Argentínába történő bevándorlásukkor.

Az aláírásuk a törvény súlyával rendelkezett – közölte Gurevich – pedig a tanácsadók többsége maga is háborús bűnökkel volt gyanúsítható. A dokumentumokból viszont egyvalami tisztán kiderül: felhatalmazásuk közvetlenül az elnöktől, Perontól származott.

...és 1960-ban

Az argentin hírszerzés betelepülőket segítő hálózatának egyik legfontosabb embere Carlos Fuldner volt, egy Argentínában született, német származású kapitány, aki Hitler SS-ében is szolgált. A háború után Fuldner csatlakozott Freude titkosszolgálatához, és „mentő irodákat” hozott létre Olaszországban és Svájcban. A Goni által feltárt iratok szerint egyes szökésben lévő, háborús bűnökkel gyanúsított személyeket pár nappal Buenos Airesbe való érkezésük után meghallgatáson fogadott Peron elnök.

A náci háborús bűnösök Dél-Amerikába való menekülését nem csupán a kikötői iratok dokumentálják. Nem egy esetben fordult elő ugyanis, hogy egy hajón utaztak Európából menekülő zsidók és német tisztek. Ez történt Marcelo Fuhrmannal is, aki 1946-ban Ausztriából utazott Argentínába. Ő a Cabo de Hornos nevű hajón találkozott a szökésben lévő nácikkal.

Hallgattam a beszélgetéseiket - mondta. - Fogalmuk sem volt róla, ki vagyok. Meg sem próbálták leplezni, hogy kihez is voltak hűségesek. Bokacsattogással és náci karlendítéssel üdvözölték egymást. Egy uruguayi megálló után, amint a hajó megkezdte útjának utolsó részét, a nácik szerzetesi reverendát öltöttek és Argentínába, mint egyházi ember léptek be - vöröskeresztes útlevéllel.

A kikötőben szinte mindent dokumentáltak, így némi utána járással felgöngyölíthetők a hamisságok. A háborús bűnösök megérkezését tanúsító iratok ugyanis még mindig fellelhetők az argentin bevándorlási hivatal Buenos Aires-i kikötő közelében lévő poros irodáiban. Itt találták meg például Ricardo Klemente belépőkártyáját is, ami Adolf Eichmann-nak volt az álneve.

1. Az argentin titkosszolgálat
2. A peronista örökség