Már a föld alatt „szülte” meg gyermekét a pestisben elhunyt kismama

A régészek csak nagyon ritkán találkoznak hasonlóval. A jelenség oka, hogy a felpuffadt testben a rothadás miatt megindul a gázképződés, amelynek nyomása megfelelő erősség esetén kilökheti a magzatot a koporsóba. Ebben az esetben egy 38-40 hetes magzat részleges kitolása történt meg, amelyet a szülőcsatornában találtak meg a kutatók – fejtette ki Deneb Cesana, a Genovai Egyetem szakértője. A nő és a meg nem született gyermek maradványait eredetileg 2006-ban találták meg, két másik – egy 3 és egy 12 éves – gyerek csontvázával együtt. A maradványokat csak mostanra vizsgálták meg teljesen.

A kutatást Cesana mellett az Oslói Egyetem pestistörténelem-szakértője, Ole Jørgen Benedictow, valamint Raffaella Bianucci, a Warwicki Egyetem biológiai antropológusa vezette. A vizsgálatokról készített tanulmányuk az Anthropological Science című folyóiratban jelent meg. A sírhelyet a Genovától mintegy 70 kilométerre található régészeti lelőhelyen, egy 14. században épült, zarándokokat, utazókat és szegény embereket befogadó épület romjainál található ospedale di San Nicolao di Pietra Colicénél fedezték fel. Az ospedale, amely mellett egy templom is állt, és amely mintegy 800 méterrel a tengerszint felett feküdt az Északi-Appenninekben, a Róma felé tartó és a liguriai régió két legfontosabb tranzitúvonala mentén barangoló utazók számára nyújtott szállást és menedéket. 

„A nőt kissé az oldalán fekve találtuk meg, balján két fiatal, ismeretlen nemű személlyel” – fejtette ki Fabrizio Benente, a Genovai Egyetem régésze. Hozzátette, a temetőben ez volt az egyetlen sír, amelyben több csontvázat is találtak. Az ásatást Benente vezette a Liguriai Tanulmányok Nemzetközi Intézete, valamint a Genovai Egyetem kutatóiból álló csapatával, az antropológiai vizsgálatokban azonban már nem vett részt. 

A sírhelyen talált halottakat egyszerre temették el, közvetlenül a talajba, és a temetkezés a 14. század második felére datálható – derült ki a feltárás során. Az időpont nagyjából megegyezik a Genovába 1348-ban megérkező fekete halál tombolásának éveivel. A kutatók feltételezték, hogy a terhes nő és a két gyerek a bubópestis áldozatai lettek. Bianucci vizsgálata megerősítette ezt, – a magzattal együtt – négy személy maradványaiban is megtalálták a Yersinia pestis F1-antigénjét, a baktériumot, amely a pestisért volt felelős. „Ez az első bizonyíték a Yersinia pestis-fertőzésre a 14. századi Liguriából” – mondta Bianucci. Hozzátette, az eredmények alátámasztják azt az elképzelést, hogy a járvány, amely eredetileg a genovai kikötő területéről indult el, fokozatosan terjedt el a fő kommunikációs útvonalak mentén.

Az antropológiai vizsgálatok során kiderült, hogy a nagyon magas, mintegy 180 centis kismama 30 és 39 éves kora között halt meg. Az elemzések során fény derült arra is, hogy életében számos betegségtől szenvedett. Fogbetegségei gyermekkora fiziológiai stresszre utaltak, míg csontjai alapján más betegségekre is lehetett következtetni. A nő veleszületett csípőficamtól valamint – feltehetően – a combcsont növekedési lemezének pusztulásával járó, gyermekkorban kialakuló Legg-Calvé-Perthes-betegségtől is szenvedett, és valószínűleg sántított. 

A 12 évesen elhunyt gyermek csontváza olyan sérülések nyomait mutatta, amelyek feltehetően metabolikus betegségekkel és táplálkozási hiányosságokkal hozhatók összefüggésbe, míg a 3 éves gyermek maradványain nem találtak betegségekre utaló jeleket. A tudósok egyelőre nem végeztek DNS-vizsgálatokat, amelyek során kiderült volna, hogy milyen neműek voltak a gyerekek, valamint, hogy volt-e közük a harmincas éveiben járó terhes nőhöz.

Benente szerint lehetséges, hogy a gyermekei voltak. A kutató úgy véli, falujukból vándorolhattak a San Nicolaóhoz, amely talán lazarettóként, a fertőző betegségekben szenvedő emberek kezelését végző kórházként is működhetett. Erre utal az is, hogy a harmadik trimeszter végén járt, valamint sántított is – két gyerekkel aligha kelt volna útra egy római zarándoklatra ilyen körülmények között. A kutatók azonban egyelőre óvatosak. Úgy vélik, az egyértelmű következtetések még koraiak lennének a DNS-vizsgálatok, valamint további kutatómunka elvégzése előtt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?