Tíz év alatt a Föld körül – egy magyar kutató a letűnt civilizációk nyomában

2017. február 22. 12:37

Balázs Géza nyelvész és néprajzkutató az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem professzora. 2005-ben egy közép-amerikai kirándulás alkalmával, a maja piramisok hatására kezdett el érdeklődni a hajdan volt nagy civilizációk és kultúrák története iránt. Ezt követően egy teljes évtizedet szánt arra, hogy körbeutazva a világot, felkeresse öt kontinens csodáit. Az utazásairól szóló beszámolók, érdekes történetek és személyes élmények kaptak helyet a kutató 2017 elején megjelent „Körbejárt Föld. Kulturális utazások a napsütötte sávban” című könyvében.

Korábban

Az első fejezetben a Balázs Gézát megihlető Közép-Amerikába látogatunk és megismerkedhetünk a Kolombusz korát megelőző indián civilizációk és a felfedezések kora után megtelepedő spanyolok emlékeivel. Mexikó, Guatemala, Belize, El Salvador és Honduras tájain egyszerre jelennek meg a lenyűgöző maja piramisok, a keresztény templomok és a turistacsalogató homokos tengerpartok. Nem szűkölködik a vidék meghökkentő érdekességekben sem, így például a San Salvador-i katedrális előtt a szentek sorában feltűnik Kolombusz Kristóf alakja, míg Costa Ricában a gyerekek egy – valószínűleg magyar emigránstól származó – dalt, a „Hungría mi amor”-t tanulják az iskolákban.

Afrikába érve, a második fejezet Marokkó, Tunézia és Egyiptom látványosságait tárja elénk. Marokkóban ha nem is Rejtő Jenő regényei köszönnek vissza, de megcsodálhatjuk az Anti-Atlasz hegység vonulatai alatt elnyúló városokat, bazárokat és a hegytetőkön magasodó büszke berbervárakat. Egyiptomban a piramisok, szfinx és a véget nem érő alkudozások világa fogad minket, de megismerhetjük „Kis-Magyarország” történetét is Nílus-deltájában fekvő Manszura városában. A település egyetemének oktatói közül ugyanis állítólag több száz tanult korábban Magyarországon is.

A harmadik fejezet Európa határmezsgyéjére kalauzol minket. Olvashatunk Isztambul legendás templomairól, így például a Hagia Szophiáról vagy a Kék Mecsetről, betekinthetünk a Nagy bazár forgatagába és leereszkedhetünk a Justinianus bizánci császár által építtetett ciszternákba is. A grúziai hegyekben felfedezhetjük az ezer éve élt szerzetesek barlanglakásait, majd Azerbajdzsánban figyelhetjük meg, hogyan keveredik egymással a tradicionális iszlám világ, a szocializmus öröksége és a modern építészet.

Ázsia országait ismerhetjük meg a következő fejezetben nyugatról kelet felé haladva. A bibliai történetek színhelyéül szolgáló Izrael és Jordánia után az Öböl-menti arab országok, majd a siíta Irán, a mesés India, végül pedig Délkelet-Ázsia országai következnek. A jól ismert látványosságok mellett megismerhetjük az iráni vendégszeretetet és a turistákat kicselező indiaiakat, olvashatunk a nepáli halottégetésről és Szingapúr szigorú törvényeiről, Kambodzsa úszófalvairól és a laoszi buddhista kapitalista szocializmusról is.

Az utolsó fejezet Oceániába, pontosabban a Mikronéz szigetvilágba vezet minket. Balázs Géza pedig a letűnt civilizációk sorában az egyik legrejtélyesebbet hagyta a végére. Ponape szigetén található Nan Madol, Mikronézia elsüllyedt városa, „Óceánia Velencéje.” A csaknem 100 mesterséges, négyzet alakú szigeten fekvő egykori várost kőépítményeit több mint ezer évvel ezelőtt húzták fel és valamikor a 18. században néptelenedett el.

A gazdagon illusztrált kötet nem csak a távoli tájak iránt érdeklődő olvasó számára élvezetes, de a jövőbeli nyaralásukat tervezők számára is hasznos lehet. A szerző minden helyszín kapcsán megosztja tapasztalatait arról, hogy hogyan is illik viselkedni a különféle kultúrákkal való találkozások során és, hogy mire érdemes figyelni, ha ezeken a vidékeken járunk. Végül külön értéke-érdekessége a könyvnek, hogy a legtöbb helyen azt is bemutatja, hogy mit tudnak a helyiek rólunk, magyarokról.