2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Miért volt olyan piszkosul büdös a középkori Londonban?

2017. január 11. 08:36

Az elmúlt évszázadokhoz képes London ma egy kifejezetten tiszta város. A szennyvíz a csatornába folyik, a háztartási hulladékot összegyűjtik, a lakosok pedig többször zuhanyoznak egy héten, mint korábbi elődeik egy egész évben. De vajon mi volt a helyzet a középkorban?

Az orrfacsaró bűz és az emberek

Számos film játszott már el a gondolattal, hogy a 20-21. századból néhányan visszautaznak a középkor évszázadaiba, és igyekeznek beilleszkedni őseik közé. Nos, azon túl, hogy valószínűleg alig értenénk 7-8 évszázaddal ezelőtti szomszédainkat, az első, ami szemet (jobban mondva) orrot szúrna, az a mindent átható bűz. A nyári kánikulában a tömött budapesti buszokon érezhető illatorgiánál jóval áthatóbb középkori szag pedig főként magukból az emberekből eredt. Akkoriban ugyanis nem mosdottak gyakran (érdekesség, hogy a kora újkorban, egészen pontosan az 1665-ös évben a francia Napkirály, XIV. Lajos csupán egyszer fürdött), többnyire egyetlen ruhadarabban vészelték át az egész esztendőt, a személyes higiéniáról pedig vajmi kevés fogalmuk volt, írta Dan Snow brit történész a History Extrában megjelent cikkében.

A mosáshoz, mosakodáshoz való egyetlen vízforrás a folyók vize volt, ahová egyébként a latrinák tartalma is került. A téli hónapokban pláne igyekeztek elkerülni a jeges folyókban történő tisztálkodást, egyrészt a hideg másrészt amiatt, mert a 10-13. század közötti melegebb időszakot követő lehűlés során gyakran fagytak be huzamosabb időre a folyamok. Tekintettel arra, hogy a különböző kölniket csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak, biztosra állíthatjuk, hogy a középkori lakosok igencsak bűzlöttek. (Érdekesség egyébként, hogy az első európai, alkohol bázisú parfümöt királynévíznek vagy magyar víznek hívták. A 14. században készült, egész Európát meghódító parfüm – amelynek eredeti receptje mára már elveszett, a későbbiek szerint pedig főként rozmaringot és kakukkfüvet tartalmazott – a hagyomány szerint Károly Róbert magyar király lengyel felesége, Erzsébet királyné parancsára készült.)

Teljesen máshogy álltak a kérdéshez ugyanakkor a középkori muszlimoknál, ahol kicsi gyermekkortól kiemelkedő szerepet kapott a testápolás, a tisztálkodás műveleteinek elsajátítása.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
London a 17. században
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár