Miért gondolta úgy Newton, hogy Noé vízözönét egy üstökös okozta?
2017. január 5. 08:29
A felvilágosodás előestéjén, a 17. században a tudósok és gondolkodók gyakran a fizikát hívták segítségül, hogy megmagyarázzák a Bibliában leírt számos csodát. Noé özönvíztörténetét Isaac Newton tudóstársa egy üstökös segítségével magyarázta meg.
Korábban
Az isteni építész
1680 novemberében Gottfried Kirch a világon elsőként fedezett fel teleszkóppal egy, a Földet megközelítő üstököst, amely végül november 30-án kezdett szabad szemmel is láthatóvá válni. Legnagyobb fényességét december 29-én érte el, ám még 1681 márciusáig látszódott. Állítólag még napközben is. A feljegyzések szerint a hosszú csóvájú és igen fényes égitest nagy riadalmat okozott a korabeli lakosság körében, ám mint kiderült, nem hozta el a világvégét, azonban a tudománynak jelentős szolgálatot tett.
A „Nagy Üstökösnek”, „Kirch-üstökösnek” is nevezett égi jövevényt maga Sir Isaac Newton is megfigyelte, és a röppályájának számításai (az üstökösök a Nap körül, általában elnyújtott pályán keringenek) megerősítette az egyetemes gravitáció elméletét. A híres angol csillagász, Edmund Halley szintén vizsgálgatta az égen elhaladó különös „teremtményt”, és Newton számításai segítségével sikerült további 24 üstökös pályáját meghatározni, egyúttal azt is megjósolni, mikor fognak újra megjelenni az éjszakai égbolton.
Az 1680-as üstökös hasonlóképpen inspirálta Newton egyik tudóstársát, William Whiston matematikust is, akinek bonyolult számításai meghozták számára a hírnevet. Úgy vélte, ugyanez az üstökös több ezer évvel ezelőtt jóval közelebb haladt el bolygónk mellett. Sőt, egy esetben oly közel jött, hogy a csóvája segítségével (amely egyébként gázból és porból áll) a bolygót belepte vízzel, ugyanis a gravitációs ereje segítségével a föld alatti óceánok is a felszínre kerültek, hatalmas áradást okozva.
Röviden: Whiston arra a következtetésre jutott, hogy az üstökös, amely a 17. század végén tekintélyes mennyiségű emberi szemet szegeztetett az égboltra, ugyanaz az üstökös, amely a bibliai időkben hatalmas árvizet okozott a Földön, hogy megtisztuljon a bolygó a bűnösöktől. A ma már kevéssé ismert angol teológus kortársaihoz hasonlóan igyekezett megoldást találni a bibliai történetek és a matematikai törvények közti látszólagos ellentmondásokra, hiszen akkoriban még úgy vélték, hogy a Szentírásban lévő történetek egytől egyig megtörténtek, Isten könyvének segítségével pedig a természet kérdéseire is választ találhatnak. Tehát a tudomány és a vallás akkoriban még kéz a kézben járt.
A korabeli gondolkodás szerint Isten nem „bajlódott” az olyan hétköznapi dolgokkal, mint a bolygók körpályájának „sajátkezű” biztosítása, ehelyett létrehozta a fizikai törvényeket (mint például a gravitációt), amelyek Isten akaratának közvetlen eredményei. Tehát úgy vélték, egy óramű pontosságú kozmoszban élünk, amelyet végtére is az „isteni építész” tervei tartanak mozgásban. Ám néhány gondolkodó súlyos ellentmondásokat vélt felfedezni ezen felfogásban. Ha Isten tévedhetetlen természeti törvényeket hozott létre, akkor a Bibliában található elbeszélések miért nem egyeztethetőek össze mindig velük? Például Thomas Burnet brit teológus írja le egyik könyvében Noé és bárkája bibliai történetére utalva, hogy számításai szerint hiába esik az eső a Föld minden részén 40 nap és 40 éjjel, abból még nem lesz akkora áradás, mint a Szentírásban olvasható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- A legnagyobb titokban hajtotta végre a kitelepítéseket az ÁVH 20:20
- India egységének védelmére hivatkozva gyilkolták meg a Nehru–Gandhi-dinasztia tagjait 18:05
- Gyilkosságok sora árnyékolta be a Colt gyártásának kezdeteit 14:20
- Törökkori konyhával és tűzijátékkal várja az érdeklődőket a tatai fesztivál 13:20
- A kémiában és a hadászatban egyaránt tehetségesnek bizonyult Görgei Artúr 09:50
- Még éjszaka sem hagytak fel az támadásokkal a Budát ostromló magyar csapatok 08:20
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap