Egyórás vitát követően törölték Sztálint a szlovákiai város díszpolgárainak sorából

A szovjet diktátornak még 1947-ben ítélték oda a nyugat-szlovákiai város díszpolgári címét, e titulust sem az 1953-ban bekövetkezett halála, sem történelmi szerepének még a szovjet érában történt újraértékelése, sem pedig az 1989-es rendszerváltozás után nem vonták meg tőle.

Arra, hogy csaknem hét évtized után meg kellene fosztani  díszpolgárságától a bolsevista szovjet rendszer néhai vezetőjét, Richard Rybnícek, Trencsén polgármestere tett indítványt. Azt közel egyórás vita után, egy képviselő tartózkodása mellett csütörtökön csaknem egyhangúlag hagyta jóvá a város képviselőtestülete. Az indítványra egy képviselőnő nem szavazott igennel, ő azzal érvelt, hogy egy halottól semmit sem lehet megvonni.

A döntés jóváhagyása után Trencsén városának további hét díszpolgára maradt. Köztük, a leginkább hírhedt második világháború utáni dekrétumairól ismert, csehszlovák államfő, Edvard Benes.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése