220 millió évvel korábbiak a legrégebbi, földi életre utaló jelek, mint korábban gondolták

A Grönland egyik legújabban megolvadt területén, a délnyugati részén lévő Isua régió szikláiban 1-4 centiméteres apró "púpokat" fedeztek fel. A szakértők szerint megkövesedett mikrobacsoportokról van szó, hasonlókról azokhoz, amelyek ma szerte megtalálhatók a tengerekben. Ha bebizonyosodik, hogy a sztromatolit nevű baktérium megkövesedett csoportjáról van szó, akkor ezek lehetnek a legkorábbi, életre utaló jelek a Földön, 220 millió évvel megelőzve az eddigi legrégebbinek vélt, Ausztráliában talált leleteket.

A felfedezés alapján feltételezhető, hogy az élet jóval hamarabb és könnyebben jött létre, mint azt eddig hitték, mintegy félmilliárd évvel a Föld kialakulása után. Ez pedig reményt adhat az élet kifejlődésére máshol is, például a Marson - mondta Martin Van Krankendonk, a Új-Dél-Wales-i Egyetem kutatója, az Ausztrál Asztrobiológiai Központ igazgatója.

"A lelet arra utal, hogy a Föld már nem egyfajta pokol volt 3,7 milliárd évvel ezelőtt. Olyan hely volt, ahol kivirágozhatott az élet" - mondta Allen Nutman, az ausztráliai Wollongongi Egyetem munkatársa, a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmány társszerzője. A szakértők korábban úgy vélték, több időnek kellett ahhoz eltelnie, hogy élet alakuljon ki a hűlni kezdő olvadt Földön. Az újonnan felfedezett lelet azonban jóval összetettebb, mint hogy azt feltételezzék, a kezdetleges élet kialakulást közvetlenül követő időszakból származik. A sztromatolitokra kőzetkitüremkedésekben bukkantak, amelyek egy kivételesen meleg tavasz után az elolvadt jég és hó alól a felszínre kerültek. A kutatók vulkáni hamu- és urániumos cirkonrétegek, valamint ólom elemzésével becsülték meg a leletek korát és határozták meg 3,7 milliárd évben.

Amikor a sztromatolitok ragacsos tömegekben elkezdtek növekedni egy elfeledett tengerfenéken, a maihoz képest harminc százalékkal halványabb Nap körül keringő Föld valószínűleg hasonlatos volt a Marshoz. "Teljesen más világ lehetett fekete kontinensekkel, egy zöld óceánnal és narancssárga éggel. A táj valószínűleg fekete volt, mert az olvadó láván nem éltek növények, miközben a nagy mennyiségű vas zöldre színezte az óceánt. Mivel az atmoszférában nagyon kevés volt az oxigén, és az okozza az ég kékségét, domináns színe akkoriban valószínűleg a narancssárga volt" - fejtette ki a szakértő.

Abigail Allwood, a  NASA asztrobiológusa, aki korábban megtalálta az eddigi legrégebbi fosszíliát, egy 3,48 milliárd éves kövületet Ausztráliában, azt mondta: megfelelő az új lelet datálása. A kutató ugyanakkor kifejtette, nincs teljesen meggyőzve arról, hogy a leletek valaha élőlények voltak. Úgy véli, nincs elég bizonyíték annak eldöntésére, hogy tényleg életről vagy geológiai furcsaságról van-e szó. "Jó lenne, ha több bizonyítékunk lenne, de ez túl nagy kérés ezektől a kövektől" - mondta Allwood.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2018

• Több mint hétezer éves sajtkészítők nyomaira bukkantak Dalmáciában
• Széchenyi István apaszerepben
• Velünk evő középkor
• A történelem hét legrosszabb foglalkozása 
• II. András és IV. Béla
• A két Tisza
• Nellie Bly, az első száguldó riporter
• A zsibói Wesselényi-kastély
• Impresszumok forradalma