Mi lesz a Kínában lévő japán világháborús vegyi fegyverekkel?

Fan Csang-lung, a Központi Katonai Bizottság alelnöke emlékeztetett arra, hogy Japán nemzetközi, illetve kétoldalú szerződésekben köteles e vegyi fegyvereket megsemmisíteni, egyben e folyamat gyorsítására szólított fel. A kínai katonai vezető feltételezhetően nem véletlenül időzítette látogatását a csilini "vegyifegyver-temetőhöz" akkorra, amikor Barack Obama amerikai elnök Hirosimában felkeresi az első atombomba áldozatainak emlékművét. Kínában még mindig élénken élnek a második világháborús japán pusztítások emlékei.

A Global Times című angol nyelvű napilap összeállítása hivatkozik a kínai Honvédelmi Minisztérium közleményére, amely szerint 18 tartományi jogú közigazgatási területen összesen 90 helyszínen találtak a japán császári hadsereg által hátrahagyott vegyi fegyvereket. A Tunhua városhoz tartozó Csilin tartományi térség a legnagyobb ezek közül: mintegy 330 ezer vegyi aknát és bombát fedeztek itt fel. A tervek szerint teljes felszámolásuk 2022-ig történik meg. Országosan legalább 2 millió tonna vegyi fegyver maradt a japán megszálló csapatok után.

A médiabeszámolók utalnak rá, hogy egyes fegyverek továbbra is mérgezőek, veszélyt jelenthetnek a környezetükre. 2003-ban a szintén északkelet-kínai Hejlungcsiang tartományban egy férfival mustárgáz végzett, többtucatnyian pedig megbetegedtek, miután egy építkezésen öt fémkanna került felszínre.

A japán hadsereg éveken át kiterjedt biológiai és vegyi hadviselést folytatott az országban. A hírhedt 731-es egységét 1932-ben, Mandzsúria megszállása idején hozták létre. Gigantikus kutatási és fejlesztési komplexumát szintén Északkelet-Kínában működtették. Hat négyzetkilométeren terült el és 150 épület állt rajta, körülbelül háromezren éltek benne, köztük 300-500 orvos és kutató. Gyáraiban bolhatenyészeteket tartottak, bubópestis-baktériumok előállítására alkalmas technológiákat alkalmaztak, a területén raktározott konténerekben vegyi és biológiai tenyészanyagokat tároltak. A kutatók kísérleteik nagy részét élő embereken végezték. Nem ritkán altatás, érzéstelenítés nélkül operáltak, boncoltak. Feljegyzések szerint főztek, centrifugáztak és mélyhűtöttek is embereket, volt, hogy transzfúzióval lovak vagy más állatok vérét juttatták áldozataikba.

A megszállók összesen több ezer biológiai és vegyi támadást hajtottak végre Csöcsiang, Hunan, Csiangszu, Csilin, Kuangtung, Jünnan és Hejlungcsiang tartományokban. Az áldozatok számát több százezerre teszik. A szennyezett területeken sokan kegyetlen kínok között haltak meg. Miután Japán kapitulált 1945 augusztusában, Douglas MacArthur tábornok, az amerikai erők főparancsnoka a japán biohadviselés kutatási eredményeinek átadásáért cserébe garantálta a 731-es egység tagjainak büntetlenségét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták