Fiatalon is zseni volt az atomóra egyik feltalálója

Magas rangú katonatiszt fia volt, a család az apát követve egyik állomáshelyről a másikra költözött. A kiváló képességű fiú iskolai tanulmányait osztályokat átugorva fejezte be, tizenöt éves korában már le is érettségizett. Szülei a West Point katonai akadémiára akarták küldeni, de fiatal kora miatt nem vették fel, így a Columbia Egyetemre iratkozott be. Előbb mérnöknek tanult, végül a matematika mellett kötelezte el magát. Húszévesen, 1935-ben végzett, majd ösztöndíjjal a Cambridge-i Egyetemen fizikát tanult, és kvantummechanikából is diplomát szerzett.

A mágneses momentumról írt dolgozata elkészítésekor keltették fel érdeklődését a később Nobel-díjjal kitüntetett Isidor Isaac Rabi molekulanyaláb-spektroszkópiai kutatásai. Doktori tanulmányait Rabi kutatócsoportjában folytatta, 1940-ben PhD-fokozatot szerzett, ezután a washingtoni Carnegie Intézetben a neutron-proton és proton-hélium szórás vizsgálatával kezdett foglalkozni.

A britek 1940 szeptemberében az amerikaiak rendelkezésére bocsátották a második világháború kitörése miatt befejezni nem tudott tudományos-technikai fejlesztéseiket, így a radar forradalmasítását ígérő, 6 kW teljesítményű, mikrohullámot generáló magnetron terveit is. A technológiák továbbfejlesztésére a Massachusetts Institute of Technologyn (MIT) létrehozták a Sugárzástani laboratóriumot, ahol Ramsey a magnetron csoport vezetője lett. Társaival sikerült a hullámhosszt 150 cm-ről 10 cm-re, majd 3 cm-re (X-frekvenciasáv) csökkenteniük, ezáltal az új mikrohullámú radar kisebb, könnyebb és hatékonyabb lett elődeinél. A radar kipróbálására fejlesztették ki 1942 májusában az első amerikai éjszakai vadászgépet, a Northrop P-61 Black Widow-t. Ramsey tanácsadóként segítette a hadügyminisztériumot a 3 cm-es mikrohullámú radarok hadi szolgálatba állításánál.

A tudós 1943-ban Robert Oppenheimer meghívására csatlakozott az atombomba kifejlesztését célzó Manhattan-tervhez. Los Alamosban ő vezette a nukleáris fegyver megépítését és célba juttatását koordináló csoportot, felügyelte a Thin Man (Sovány ember), majd a Fat Man (Kövér ember) atombombák fejlesztését - a Fat Mant be is vetették, 1945. augusztus 9-én dobták le Nagaszakira. A háború után visszatért a Columbia Egyetemre, ahol Rabival folytatták közös molekulanyaláb-kísérleteiket. Mindketten részt vettek a neves kutatóintézet, a Long Island-i Brookhaven National Laboratory megalapításában, ahol Ramsey 1946-ban a fizikai osztály első vezetője lett. 1947-ben csatlakozott a Harvard Egyetem fizikai tanszékéhez, ahol négy évtizeden át folytatta kutatásait.

1949-ben az atomok szerkezetének vizsgálati módszerét az atomoknak két különálló, rezgő elektromágneses mezőn (szeparált oszcilláló mezők) való átvezetésével tökéletesítette. Részt vett a lézer mikrohullámokat kibocsátó "rokona", a hidrogénatom rezonanciafrekvenciáján működő hidrogénmézer és az ezen alapuló rendkívül pontos időmérő, az atomóra kifejlesztésében. A mikrohullámú oszcillátorral szinkronizált atomi rezgések igen pontos időmérést tettek lehetővé, ez lett a céziumos atomóra alapja. A metrikus mértékrendszerben (SI) 1967-ben a másodperc fogalmát úgy határozták meg, mint a cézium-133 atom 9 192 631 770 rezgésének időtartamát alapállapotban, két hiperfinom energiaátmenet között. (A céziumos atomóra 300 év alatt alig egy másodpercet "késik".) Ramsey kutatásai segítették elő a ma már széles körben alkalmazott orvosi MRI (mágneses rezonanciás képalkotás) készülék feltalálását is.

Tudományszervezőként is fáradhatatlan volt. Az 1950-es években a NATO első tudományos tanácsadójaként működött, számos kutatási és ösztöndíjprogramot szervezett az európai kutatók továbbképzésére. Az 1960-as években részt vett a nagyenergiájú részecskefizikára szakosodott világhírű kutatóműhely, a Fermilab megalapításában. Tudományos munkásságát számos rangos kitüntetéssel ismerték el. A fizikai Nobel-díjat 1989-ben kapta meg "a szeparált oszcilláló mezők módszerének kidolgozásáért, valamint annak a hidrogénmézernél és más atomóráknál való alkalmazásáért". Norman Foster Ramsey 96 éves korában, 2011. november 4-én halt meg a Massachusetts állambeli Waylandben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején