Új vizsgálat adta meg a választ az evolúció legvitatottabb kérdéseire

A modern ember, az ember evolúciós családfájának egyetlen, még ma is élő tagja, valamint a rég kihalt homininek közötti kapcsolat bizonyítása a maradványok alacsony száma miatt komoly nehézségekbe ütközik, így az evolúcióval kapcsolatban az elmúlt évek során számos vita bontakozott ki.

Az egyik komoly nézetkülönbség a 2010-ben felfedezett, 1,97 millió éves Australopitechus sedibával kapcsolatban merült fel a kutatók között. A korai emberféle átmenetet képezett a majomszerű Australopithecus és a Homo-nemzetség egyedei között, ami a kutatókat arra a feltételezésre vezette, hogy az Australopitechus sediba akár az ember őse is lehet. Számos tudós azonban szembeszállt ezzel az állásponttal, mondván, hogy az Australopitechus sediba valószínűleg pusztán egy másik feltételezett emberős, az Australopitechus africanus leszármazottja lehetett.

Vita tárgyát képezte emellett az is, hogy a 2003-ban az Indonéziához tartozó Flores-szigeten felfedezett 18 ezer éves, egyméteres testmagassága miatt csak "hobbitnak" nevezett korai ember egy korábban ismeretlen - Homo floresiensisnek elnevezett - emberfaj képviselője-e, vagy - ahogy más kutatók állították - egy genetikai betegség miatt abnormálisan kis fejjel és testtel született, és szellemileg is visszamaradott modern ember.

A harmadik vita akörül bontakozott ki, hogy a legkorábbi, mára kihalt emberősök több, vagy egy fajhoz tartoztak-e. A grúziai Dmanisiben feltárt csontokon végzett vizsgálatok során ugyanis kiderült, hogy a legkorábbi Afrikán kívülről származó, 1,8 millió éves homininek csontjai rendkívüli módon különböznek egymástól. Míg a feltárásban részt vevő kutatók azt állították, hogy a maradványok egyetlen fajhoz, mások úgy gondolták, két, vagy több faj képviselőihez tartoztak.  

Mark Collard, a Simon Fraser Egyetem biológiai antropológusa vezetésével kutatók a húsz, szakma által elfogadott homininfajhoz tartozó egyedek koponyáinak és fogmaradványainak statisztikai elemzésével egy, a témában még soha korábban nem látott mennyiségű adathalmazt gyűjtöttek össze. A tudósok ennek segítségével szerették volna lezárni az emberi evolúcióval kapcsolatban hosszú idő óta húzódó vitákat. Az eredmények szerint az Australopitechus sediba valóban az ember ősének tekinthető, és kiderült, hogy az emberféle valószínűleg 300-500 ezer évvel korábban élt, mint azt a kutatók eddig gondolták, vagyis a régészeknek érdemes lesz korábbi maradványok után kutatni.   

A vizsgálatok eredményeinek köszönhetően a kutatók leszámoltak azzal az elmélettel, hogy a "hobbitok" esetleg torz testű modern emberek lettek volna. Ami azt a kérdést illeti, hogy a korai emberek vajon egy, vagy több fajhoz tartoztak-e, Collard elmondta, hogy az eredmények szerint - meglepő módon - akár két faj is élhetett Dmanisiban. "Komolyabban kell vennünk a két fajjal számoló elméletet, és meg kell találnunk a módját, hogy összevessük az egy fajról szóló teóriával" - tette hozzá Collard. A tudós arra számít, hogy a kutatási eredményei újabb vitára adnak majd okot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rejtélyek

• Máig megoldatlan a Mary Celeste kísértethajó rejtélye
• Dél-Amerikában is fosztogatott Butch Cassidy bandája 
• Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
• A pápai tiltás ellenére sokáig töretlen volt a szabadkőművesek népszerűsége
• Máig nem tudni, mi történt a rejtélyes módon eltűnt roanoke-i kolóniával
• Egy letűnt korszak rejtélyes mementói a Húsvét-szigeti moai szobrok