Megszorult banki dolgozó rejthette el a náci aranyat

Miután a kutató GPS-szel meghatározta a feltárás helyét, értesítette a Lüneburgi Múzeum munkatársait. A régészek a helyszínen ásatásokba kezdtek, és a következő két hétben további 207 érmét találtak. A legrégebbi 1831-re, a legújabb pedig 1910-re datálható, és egyiket sem Németországban verték. Az érmék többsége - összesen 128 darab - Belgiumból származik. További 74-et Franciaországban, 12-őt Olaszországban, 3-at pedig az Osztrák-Magyar Monarchiában vertek. Mindegyik érme 21 milliméter átmérőjű, és mintegy 6,45 grammot nyom. A tárgyak össztömege 1,4 kilogramm.

A kutatók ezenkívül két, horogkeresztet és birodalmi sast ábrázoló, Reichsbank Berlin 244 feliratú pecsétet, kátránypapír-maradványokat, valamint néhány szövetszálat is találtak a helyszínen. Az érméket ugyanis kátránylemezzel kibélelt zsákokban rejtették el, majd a batyukat birodalmi bank pecsétjével zárták le. Ezt a fajta pecsétet 1940-ben kezdték el gyártani, a kátránypapír kémiai vizsgálata során pedig kiderült, hogy 1950 előttről származik.

Feltételezések szerint a nácik a második világháború utolsó napjaiban az általuk megszállt területekről rabolták el az aranyat, majd méretük és tömegük alapján pontosan szétválogatták, végül pedig lepecsételt zsákokba helyezték az érméket. Ha ez valóban így történt, az akció szinte bizonyosan a német birodalmi bank egyik - nehéz időkben anyagi biztonságra áhítozó - alkalmazottjának tulajdonítható.

A hatóságok először felajánlották, hogy az érmék jogos tulajdonosa jelentkezhet az aranyért, de senki sem nyújtott be kérelmet a kincs iránt. Az illetékes szervek ezután a német pénzügyminisztériumhoz fordultak, de ők sem érdeklődtek az érmék után, így az arany végül Alsó-Szászország tartományi hatóságokhoz került, akik kezdettől fogva a magukénak szerették volna tudni a kincset.  

Bár az érmék becsült értéke 45 ezer euró, Florian Bautsh mindössze 2500 eurót kapott felfedezéséért. A kutatót azonban a történelem szerelmeseként sokkal kevésbé izgatja a feltárás anyagi vonzata, mint a felfedezett leletek történeti értéke. A tárgyakat ideiglenesen a Lüneburgi Múzeumban állítják ki, és a kincs jövőben valószínűleg az intézmény állandó kiállításának része lesz.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai