Újabb srebrenicai áldozatokat gyászolnak Boszniában

A DNS-teszttel azonosított áldozatokat szombaton temetik el a kelet-boszniai Srebrenica melletti potocari emlékhelyen, ezzel 6377-re nő az oda temetett áldozatok száma. Az újonnan azonosított áldozatok között 18 kiskorú van, a legidősebb áldozat pedig 75 éves volt. Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán.

A boszniai sajtó beszámolói szerint a szarajevóiak virágokat helyeztek a teherautón szállított, boszniai zászlóval letakart koporsókra, amikor a menet néhány percre megállt az államelnökség épülete előtt. A hozzátartozók sírtak és imádkoztak.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, a történteket a II. világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják.

A mészárlás huszadik évfordulója alkalmából szervezendő szombati megemlékezésen várhatóan mintegy 50 ezren vesznek részt, többek között 85 külföldi delegáció. Az Egyesült Államok küldöttségét Bill Clinton egykori elnök vezeti, a srebrenicai mészárlás az ő elnöksége idején történt. Július 11-ét az idén egész Bosznia-Hercegovina területén gyásznappá nyilvánították, míg korábban csak az ország főleg bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban emlékeztek meg így az áldozatokról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek