Időkapszula került elő a losonci zsinagóga padlója alól

A zsinagógát, amely 1924 és 1926 között Baumhorn Lipót tervei alapján készült, 1944-ig használta a helyi zsidó hitközség. A nagyméretű, 1100 személy befogadására alkalmas épület az eredetileg 1863-ban épült zsinagóga helyén létesült. A második világháború alatt a zsinagóga belseje kiégett, az épületet 1985-ben nyilvánították műemlékké. Losonc (Lucenec) városa 2,3 millió eurót nyert európai uniós alapokból a zsinagóga rekonstrukciójára, amelyet a tervek szerint multifunkciós kulturális központtá alakítanak át, a belső teret és a tetőzetet felújítják, a külső falakat megtisztítják.

A felújításhoz kapcsolódóan régészeti feltárásokat is végeznek, így találtak rá az archeológusok a padlószint kiásása során az első zsinagóga alapjaira. Viktoria Tittonova, a Füleki Vármúzeum igazgatója szerint az alapozásban kialakított üregből került elő az üvegtartály, benne az 1863-ban megépült eredeti zsinagóga alapító okiratával, valamint az arany- és ezüstpénzekkel. Érdekességként említette meg a múzeumigazgató, hogy a tartályon fel van tüntetve Jan Kossuch, a helyi üvegkészítő cég tulajdonosának neve, aki vélhetően pénzt adományozott a zsinagóga megépítésére. Iveta Kaczerova ásatásvezető régész az értékes lelettel kapcsolatban kitért arra, hogy korábban a losonci kálvinista templom tornyából is hasonló időkapszula került elő, amely korabeli újságokat, pénzérméket, valamint az építésre adakozók névsorát tartalmazta.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait