Ősi urnák vagy óriások kupái?
2015. június 30. 17:38
Igencsak szürreális látványt nyújtanak a füves laoszi táj harmóniáját megbontó, több mint kétezer éves kőalkotások, amelyek évtizedek óta lázban tartják a Délkelet-Ázsia régészetéért rajongókat. Vajon mi célt szolgálhattak e gigantikus kövek?
Korábban
Sokak szerint még Stonehenge kőépítményeinél is titokzatosabb az észak-laoszi Phonsavan mellett található, korsók földje nevű hely, ahol több száz négyzetkilométernyi területen több ezer gigantikus, ősi kőedény található szétszórva a dombokon. A hatalmas korsók igen szürreális látványt nyújtanak, egyesek három méternél is magasabbak, a súlyuk pedig több tonna. A régészek évtizedek óta kutatják az építmények célját, ám egyik magyarázat sem elég meggyőző.
Elsőként a francia régészek fedezték fel újra gyarmatuk különös régészeti csodáját. A területet 1923-ban meglátogató Henri Parmentier szerint a homokkő- és gránitkorsók belseje egykoron nem volt olyan üres, mint ma, hanem emberi csontok voltak benne, tehát temetkezésre használták, egy másik elmélete szerint pedig világító lámpaként szolgáltak, míg néhány kőedényben kutatása során üveggyöngyök maradványaira bukkant. A legvalószínűbb magyarázat szerint ételtárolók lehettek a magasabb építmények.
A régészek szerint az alkotások közül néhány több mint kétezer éves múltra tekint vissza. Egy helyi legenda szerint a laoszi mezőn óriások kupáit láthatjuk, amelyeket borivásra használtak, hogy egy nagy győzelmet ünnepelhessenek meg. A laoszi mitológia szerint a területet egykoron óriások lakták.
A kőedények zömén nincs díszítés, ám némelyik emberi arcokkal és alakokkal van kidekorálva. A korsók mellett kör alakú, faragott kövek találhatók, amelyekről úgy vélik a kutatók, hogy egyfajta fedélként használhatták őket. Ezek a fedelek az UNESCO szakértői szerint nem csupán emberalakokkal, hanem tigrisekkel és majmokkal vannak díszítve. Máig nem tudják a régészek, hogy mely laoszi civilizációhoz köthetők a rejtélyes, ám lenyűgöző kőmonstrumok. Hasonló alkotásokra bukkanhatunk egyébként Phonsavantól 900 kilométerre nyugatra Indiában is.
Nemrégiben az UNESCO felterjesztette a területet a világörökségi listára, hiszen jelentős veszélynek vannak kitéve az évezredes alkotások. A vietnami háború során az Egyesült Államok közel kétmillió tonna bombát dobott le Laoszra, amelyek tetemes része a Korsók alföldjén landolt, és sok fel sem robbant, tehát még ma is emberéletet, illetve ókori alkotásokat veszélyeztetnek. A heves bombázások ellenére a titokzatos faragványok zöme épen maradt, és az ország északkeleti régiójának egyik legnépszerűbb turisztikai attrakciójává vált, amelyet természetesen csak a biztonságos, kijelölt útvonalakon lehet megközelíteni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap