Ősi urnák vagy óriások kupái?
2015. június 30. 17:38
Igencsak szürreális látványt nyújtanak a füves laoszi táj harmóniáját megbontó, több mint kétezer éves kőalkotások, amelyek évtizedek óta lázban tartják a Délkelet-Ázsia régészetéért rajongókat. Vajon mi célt szolgálhattak e gigantikus kövek?
Korábban
Sokak szerint még Stonehenge kőépítményeinél is titokzatosabb az észak-laoszi Phonsavan mellett található, korsók földje nevű hely, ahol több száz négyzetkilométernyi területen több ezer gigantikus, ősi kőedény található szétszórva a dombokon. A hatalmas korsók igen szürreális látványt nyújtanak, egyesek három méternél is magasabbak, a súlyuk pedig több tonna. A régészek évtizedek óta kutatják az építmények célját, ám egyik magyarázat sem elég meggyőző.
Elsőként a francia régészek fedezték fel újra gyarmatuk különös régészeti csodáját. A területet 1923-ban meglátogató Henri Parmentier szerint a homokkő- és gránitkorsók belseje egykoron nem volt olyan üres, mint ma, hanem emberi csontok voltak benne, tehát temetkezésre használták, egy másik elmélete szerint pedig világító lámpaként szolgáltak, míg néhány kőedényben kutatása során üveggyöngyök maradványaira bukkant. A legvalószínűbb magyarázat szerint ételtárolók lehettek a magasabb építmények.
A régészek szerint az alkotások közül néhány több mint kétezer éves múltra tekint vissza. Egy helyi legenda szerint a laoszi mezőn óriások kupáit láthatjuk, amelyeket borivásra használtak, hogy egy nagy győzelmet ünnepelhessenek meg. A laoszi mitológia szerint a területet egykoron óriások lakták.
A kőedények zömén nincs díszítés, ám némelyik emberi arcokkal és alakokkal van kidekorálva. A korsók mellett kör alakú, faragott kövek találhatók, amelyekről úgy vélik a kutatók, hogy egyfajta fedélként használhatták őket. Ezek a fedelek az UNESCO szakértői szerint nem csupán emberalakokkal, hanem tigrisekkel és majmokkal vannak díszítve. Máig nem tudják a régészek, hogy mely laoszi civilizációhoz köthetők a rejtélyes, ám lenyűgöző kőmonstrumok. Hasonló alkotásokra bukkanhatunk egyébként Phonsavantól 900 kilométerre nyugatra Indiában is.
Nemrégiben az UNESCO felterjesztette a területet a világörökségi listára, hiszen jelentős veszélynek vannak kitéve az évezredes alkotások. A vietnami háború során az Egyesült Államok közel kétmillió tonna bombát dobott le Laoszra, amelyek tetemes része a Korsók alföldjén landolt, és sok fel sem robbant, tehát még ma is emberéletet, illetve ókori alkotásokat veszélyeztetnek. A heves bombázások ellenére a titokzatos faragványok zöme épen maradt, és az ország északkeleti régiójának egyik legnépszerűbb turisztikai attrakciójává vált, amelyet természetesen csak a biztonságos, kijelölt útvonalakon lehet megközelíteni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.