Kaukázusi elődeinknek köszönhetően ihatunk tejet

2015. június 11. 17:33

A valaha volt egyik legnagyobb szabású, bronzkori koponyákon végzett DNS-vizsgálat alapján kiderült, hogy az eurázsiai géntérkép módosulása a mai Dél-Oroszország és Grúzia területeiről Észak- és Közép-Európába vándorolt jamnajáknak köszönhetően kezdődött meg az i.e. 3. évezred elején. A jamnaják fémmegmunkálásban szerzett szakértelmük mellett magukkal hozták az európai nyelvek többségének alapjait lefektető nyelvüket, és azt a laktóztoleranciáért felelős génmutációt, amelynak köszönhetően lehetővé vált a tehéntejfogyasztás.

Korábban

A kutatás egyik vezetője, Eske Willerslev genetikus kifejtette, a nagyszabású kutatás során 101 bronzkori ember maradványaiból vett minta genomszekvenciájának adatait tanulmányozták. "Itt többről van szó, mint a mindeddig genomszekvenáláson átesett korai emberek számának megduplázódásáról. A vizsgálat semmilyen korábbi kutatással nem összehasonlítható" - mondta a kutató. Az eredmények azt mutatják, hogy a mai eurázsiai emberéhez hasonló génszerkezet alapjai meglepően későn, közel 5000 évvel ezelőtt alakultak ki.

A Dán Természettudományi Múzeum munkatársai által végzett kutatásból kiderült, hogy a jamnaják elsősorban Dél-Oroszország kaukázusi régiójában éltek, majd tömeges elvándorlásuk következtében szinte egész Európában megjelentek. A tudósok szerint ez volt a történelem egyik legnagyobb szabású népvándorlása, amelynek nagyságrendje akár az amerikai kontinens benépesítésével is párhuzamba állítható.

Szamara mellett feltárt jamnaja koponya

A jamnaják vándorlását megelőzően egy vadászó-gyűjtögető életmódot folytató népesség élt a kontinensen, de a kaukázusiak megjelenését követően megkezdődött a géntérkép és a szokások átalakulása. A jamnaják fémmegmunkálásban szerzett szakértelmüket és szarvasmarha-állományukat is magukkal hozták, és nekik köszönhetően jelentek meg Európában a barna szemért és világos bőrért, valamint a laktóztoleranciáért felelős - mutálódott - gének is.

Jamnaja férfi rekonstruált arca

"Korábban az volt a közkeletű vélekedés, hogy a laktóztolerancia a Balkánon vagy a Közel-Keleten alakult ki, és a földművelés bronzkorban való megjelenésével hozható kapcsolatba" - magyarázta a kutatásban részt vevő Martin Sikora. "Bár úgy gondoljuk, a laktóztolerancia a Kaukázusból származó jamnaja pásztorok révén jelent meg Európában, de az európaiak többsége csak egy jóval későbbi időpontban vált laktóztoleránssá."

A Harvard Egyetem tudósai által néhány hónappal ezelőtt végzett kutatás során már kiderült, hogy a jamnaják a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger közötti terület sztyeppéiről vándoroltak Észak- és Közép-Európába, és nekik köszönhetően terjedtek el a kontinensen a magas testalkatért felelős gének is.