John Lukacs: „ide tartozunk, ez a mi örökségünk”

A rövid bevezető után Nagy Miklós köszöntötte a két év után ismét hazatérő John Lukacsot, akinek egyik leghíresebb idézetével mutatta be a történészt: „Magyarország a hazám, Amerika az otthonom, Magyarország az anyám, Amerika a feleségem”. Az 1946-ban 23 évesen az Egyesült Államokba emigráló történész előrevetítette: négy fő kifejezésről fog beszélni – az államról, a nemzetről, a népről és az országról. A három fogalom (sokkal inkább, mint kifejezés, sőt történelemalkotó tényezők) egyáltalán nem ugyanazt jelölik, ám áthatják egymást, mondta.

Elsőként az állam szóról beszélt, elmondta, hogy az „állam” egy, a nyelvújítás korában létrejött szó, 1848 körül keletkezett, a középkorban még nem használták. A nagyhatalmak Magyarországgal való viszonya tükrében boncolgatta az önálló, független magyar államiság kérdését, amely 1526 és 1918 között egyáltalán nem, és a második világháborút követő 45-46 évig sem létezett. Lukacs Tocqueville-re hivatkozott, aki  már az 1830-as években előre látta, hogy két nagyhatalom, az USA és Oroszország fogja meghatározni a világtörténelmet, a történész szerint a próféta szólt belőle, ugyanis ez ma is fennáll. Akármennyire is egoisták vagyunk, nem szabad elfelejteni, hogy a nagyhatalmak hozzánk való viszonya határozza meg a sorsunkat, tette hozzá.

A nemzet szóról elmondta, hogy az a magyar nyelvben sokkal régebbi, mint maga az állam, a nemből ered, és már a középkorban is létezett. Hitlert idézve elkülönítette a nacionalista és a patrióta, hazafi szavakat, szerinte a Harmadik Birodalom leendő vezetője már korán kinyilvánította, hogy ő az előbbi, és nem a hazafi kategóriába esik. Lukacs szerint a patrióta szó inkább védő jellegű, a védelemre utal. Kitért a nemzeti hadsereg kérdésére is, elmondta, a 16. századtól a magyar hadsereg nem volt képes megvédeni az országot, és nem a magyarok szabadították meg az országot a töröktől, nemzeti hadsereg csak 1848-ban lett ismét, amely ki tudta verni az osztrákokat a határokon kívülre, azonban a cári seregek megjelenése felborította az egyensúlyt.

Beszélt a nép és a nemzet szavak közötti eltérő vonásokról is, mint elmondta, a Horthy-rendszer idején nagy volt a különbség a nemzet és a nép szavak között, a nemzetet főként a hagyományos, jobboldali körök használták, míg a nép szót kevésbé. Érdekesség, hogy más országokban már nem létezik e kettőség, hiszen például Nyugat-Európa egyes országaiban a nép, nemzet, állam szavak már évszázadok óta elválaszthatatlanok egymástól. Véleménye szerint nem tudjuk, ki a nép, a nép absztraktum és kirekesztő fogalom, ma a népuralom korában, a népfelség korában élünk, amely elvet kihasználva a hatalmasságok az egyéni szabadságot könnyen korlátozhatják, ez világprobléma.

De kiből áll a nép? – tette fel a kérdést. Két fontos kifejezést említett meg, a közvéleményt (olvasott, művelt osztály) és néphangulatot (amelyet lehet manipulálni, hiszen mint elmondta, szentimentális és cseppfolyós, ami a modern tömegtársadalomnak egy óriási problémája), ám e két szó nem ugyanaz. Példaként hozta fel Oroszországot, ahol közvéleményről beszélni helytelen, hiszen alig olvassák a kormányellenes újságokat, ám fontos, hogy azok léteznek.

Lukacs szerint az „ország” jóval mélyebb és maradandóbb fogalom a nemzetnél, az államnál vagy a népnél. Az „államra” építő ideológiák, vagy a nép és az állam helyett az  „országot” nevezte a legrégebbi és egyben a legfontosabb fogalomnak. „Ami Trianonban volt, helytelen és hibás, de visszafordíthatatlan, kötelességünk támogatni és tartani a kapcsolatot az országon kívül élő magyarsággal, amely folyamatosan csökken. Ám most ez a mi országunk, örökösök vagyunk, mint állam, mint nép, mint nemzet – ezeket nekünk őriznünk kell. Mindez nem attól függ, ki uralja az országot, ide tartozunk, ez a mi örökségünk” – zárta beszédét Lukacs.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház