10 tény a prostitúcióról
2015. május 27. 15:22
Rómában a szőke parókát viselő prostituáltak az állami nyilvánosházak mellett a fürdőkben, az arénákban és késdobálókban is felbukkantak. A bordélyokat a kifüggesztett falloszábrázolásról messziről fel lehetett ismerni.
Korábban
1. A prostitúcióról fennmaradt első ismert, i. e. 2400 körül keletkezett források az ókori Mezopotámiából, a suméroktól származnak, de Hammurapi törvénykönyve is megemlékezett a mesterségről.
2. Bár az ókorban a prostituáltak kezdetben vallásos szertartás keretében közösültek pénzért férfiakkal, a gyakorlat az idők során - különösen Athénban és Rómában - elvesztette szakrális jellegét.
3. Az ókori Föníciában különös szokás terjedt el: a házigazda a vendég iránti tiszteletét oly módon érzékeltette, hogy felkínálta neki a lányát vagy a feleségét.
4. Athénban az i. e. 6. században Szolón törvényben szabályozta a prostitúciót. Létrehozta az első bordélyt, amelynek örömlányait az állam tartotta el, de fizetésükre is igényt tartott.
5. Rómában a szőke parókát viselő prostituáltak az állami nyilvánosházak mellett a fürdőkben, az arénákban és késdobálókban is felbukkantak. A bordélyokat a kifüggesztett falloszábrázolásról messziről fel lehetett ismerni.
6. IX. Lajos francia király 1254-ben teljes vagyonelkobzást rendelt el a prostituáltak körében, és kitiltotta őket az országból, ám két évvel később a széleskörű tiltakozások miatt visszavonta a rendeletet.
7. Mária Terézia 1751-ben törvényen kívül helyezte a prostitúciót és még a kocsmákból is kitiltotta a női felszolgálókat. A törvényt megszegők pénzbírsággal, bebörtönzéssel vagy kínzással bűnhődhettek.
8. Erzsébet orosz cárnő a 18. század közepén elrendelte a birodalom összes prostituáltjának letartóztatását, ám I. Pál cár még ennél is tovább ment: Szibériába száműzette a kéjhölgyeket.
9. Napóleon igyekezett ellenőrzött keretek közé szorítani a prostitúciót: elrendelte az örömlányok nyilvántartását, és kéthetenként orvosi ellenőrzést írt elő számukra.
10. A 19. századi Párizsban a prostituáltak nem szólíthattak le járókelőket a templomok 20 méteres körzetében, és múzeumba, valamint könyvtárba se járhattak. Az italmérések kéjhölgyeinek viszont tilos volt visszafojtani a sikoltozásukat, hogy az örömkiáltások hallatán minden vendég kedvet kapjon a mélyebb együttléthez.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap